Amikor az asztal köré gyűlnek a gyerekek, akkor ott bizony történni fog valami, az biztos. Ilyenkor, karácsonykor mindenki fel van dobva egy kicsit, de a gyerekek különös izgalommal várják ezt az ünnepet, ezeket a napokat. Már kora reggel talpon vannak, hogy nehogy lemaradjanak valamiről is.
És, végig bírják a napot, üdék, frissek, izgatottak, és annyi energia van bennük, hogy megirigyeljük tőlük. Mi már szinte kidőlünk a sok élmény adta jókedvtől, a gyerekeknek mindig van egy "utolsó" kérdése, amit fel tudnak nekünk tenni. Ahogy cseperednek, ahogy nőnek, úgy válik egyre izgalmasabbá nekik a karácsonyi zsibongás, bírják erővel, bírják még akkor is, mikor kimarad esetleg az alvás délután. Elleshetünk tőlük különböző trükköket, csodálkozva nézhetjük őket, vajon honnan tudnak minden percben megújulni, és ezernyi ötlettől sugárzik az arcuk. Nem szabad elrontani ezt az érzést, nem szabad elcsigázottnak mutatnunk magunkat, játsszunk együtt velük, és élvezzük a vidámságot.
Amikor én még kislány voltam, sokkal hidegebb volt így karácsony idején. Sokszor volt méteres hó, alig tudtunk egy lépést menni. A szívekbe így is, úgy is beköltözik az öröm, és kíváncsi tekintetekkel találkozhatunk. Amikor még csak sejtjük, hogy mennyi meglepetésben lesz részünk, elkezdünk találgatni, vajon egyezni fog-e az általunk megálmodott csodás érzésekkel? Amikor pedig már az ünneplésé a főszerep, nem számít semmi, csak az, hogy ez a nap minél tovább tartson. És, tényleg, ilyen hosszú napunk még nem volt ebben az évben, mint most!
Amikor a gyerekek az asztal köré gyűlnek, akkor ott bizony történni fog valami. Ha senki más nem, ők biztosan tudják, érzik, hogy olyan boldogságos pillanatok fognak most következni, amiről nem szabad lemaradniuk. Így, már kora reggel talpon vannak, hogy minden jóban benne lehessenek. És a csoda tényleg megtörténik! <3 Nem baj, ha a végére kifáradnak, elpillednek, az a lényeg, hogy az elejétől a végéig mindent láttak, és részt vettek mindenben, ami a karácsonnyal volt kapcsolatban. Olyan édesdeden alszanak majd éjszaka, hogy nem is merünk bemenni a szobájukba, nehogy elriasszuk azt a csodás álmot, ami ilyenkor körülveszi őket. Másnap, mikor felébrednek, annyi, de annyi mesélnivalójuk lesz, hogy nem győzzük majd hallgatni. És ez így jó, ez így van rendjén. :)
Hallgass meg egy dalt, és gondolj vissza ezekre a csodás napokra. :)
Utolsó kommentek