Sok mindenen megbántódhatunk, érzékenyen érinthetnek a szavak, a mondatok. Mitől függ, hogy mennyire érzékeny a lelkünk? Mennyire kell stabil érzelemvilágot kialakítanunk magunknak?
Talán túl hamar veszünk magunkra mindent, nem gondoljuk át, milyen helyzet is okozta azt, hogy fájdalmasabban reagálunk időnként bizonyos szavakra vagy mondatokra. Túl hamar teszünk pontot a mondat végére, végig sem gondolva, mit rejtenek a másik embertársunk gondolatai. Túl hamar mondunk véleményt olyan dolgokról, amik még ki sem forrottak, amik még készülőben vannak, amikről nem is tudjuk talán a teljes igazságot. Van, amikor nagyon érzékenyek tudunk lenni, szíven ütnek a történtek, és mélyen megbántódunk. Ha nem vagy kiegyensúlyozott, ha labilis a személyiséged időnként, előfordulhat hasonló eset.
Azt mondják, hogy az életben az erősek boldogulnak, ők viszik tovább az élet fonalát, mert a legtöbb helyzetben urai tudnak lenni a gondolataiknak, nem rombolja a lelkivilágukat az esetleges sérelem, ki tudnak jönni feszült helyzetekből is, és nem számít nekik, miért is történnek néha rossz dolgok az életben, tudják, hogy a rossz után mindig jó következik, s van türelmük ezt kivárni. De hogyan is fejleszthetnénk magunkat, hogy ne rázzanak meg érzelmi csapások, hogy olyan életet tudjunk élni, amiben jól érezzük magunkat, amikor is el tudunk engedni a fülünk mellett nekünk nem tetsző kijelentéseket?
Mindig is a stabilitásra kell törekednünk. Ha az alapok jól vannak megszerkesztve, építkezhetünk tovább, fejleszthetjük a személyiségünket, ezért mindig arra kell hogy törekedjünk, hogy nyugodtak tudjunk maradni minden helyzetben. Nagyon sok függ ettől, szinte minden ezen múlik, hogy mennyire tudunk parancsolni az idegeinknek, mikor tudnak kihozni minket a sodrunkból. Mindent be kell vetnünk annak érdekében, hogy ne törjenek le a kudarcok, ne vegyünk mindent a szívünkre, hiszen holnap is lesz nap, és lehet, sőt biztos, hogy az majd másképpen alakul. Látnunk kell a fényt, ki kell tudnunk törni egy olyan világból, amiben nem érezzük jól magunkat.
A türelem mindig mindenkit kisegít a bajból. Ha nem kapkodunk, ha nem sietünk megtenni dolgokat, ha van ráérő időnk, amit arra használhatunk, hogy erősítsük magunkat, akkor már sok lépést megtehetünk a lelki egyensúlyunkért. Ha az erősek boldogulnak inkább, akkor erősekké kell tudnunk válni, ki kell derítenünk, hogyan is érhetjük ezt el. Phil Collinsról olvastam tegnap, hogy most nagyon beteg. Remélem, hamarosan jobban lesz! Elmondta, hogy befejezi a pályafutását, mert már a dobverőket is alig tudja tartani. 55 éven keresztül volt az élvonalban, bármilyen fájdalma is volt ezalatt az 55 év alatt, meg tudta szüntetni, mert szerette a zenét, azt amit csinált, és minden másodrangú volt emellett. Kiemelkedő személyisége kitűnik a zenevilágban.
Hallgass meg egy dalt, hallgasd sok szeretettel. :)
Utolsó kommentek