"az élet nem mindig habos torta..."

Mindig gyorsan szerettem volna megkapni valamit. Gyorsan szerettem volna, ha megtörténnek olyan események, amikhez bizony ki kellett mindig várnom a kellő időt. Még most is ilyen vagyok, de talán a blog írásának hatására érzem, hogy valami azért megváltozott bennem, bölcsebben próbálom értékelni azt, ami körülöttem történik. Meg kell tanulnom, hogy bizony a jelentős változásokhoz idő kell. Fordulópontok mindig vannak és lesznek is életünkben. Most vagyok hasonló módon, érzem, hogy belül változom, és lehet, hogy tudok türelmesebb is lenni amikor szükség van rá.

Légy mindig kíváncsi az élet dolgai iránt. Lesd el másoktól hogyan is kell úgy élni, hogy a kíváncsiság utáni óhajunkat ki tudjuk elégíteni. Ha már kellően kíváncsi vagy, lesz benned elég lelkesedés, hogy utánajárj olyan dolgoknak, amik téged érdekelnek, és megtanítanak, hogyan élj úgy, hogy megelégedett lehess. Lesd el a gyermekektől, vagy épp olyan emberektől a technikát, akiknek szinte a vérében van, hogy keressenek, kutassanak addig, amíg meg nem lelik a számukra elfogadható igazságot.

Hallgatni arany. Idézem a netről a közel hasonlatos mondásokat: - "Ha hallgattál volna, bölcs maradtál volna." - "Ha valamiben nem vagyunk biztosak, inkább fogjuk be a szánkat." - "Ha valaki folyton szamárságokat beszél, előbb-utóbb elveszti az emberek szemében a hitelességét." - Persze ezek az utóbbi mondatok nem valami biztatóak, de ha jobban belegondolunk, a mondásoknak amik kialakulnak, mindig vannak valamiféle alapjai.

Ha megbetegszünk, azt hisszük néha, hogy nem tudunk egykönnyen kilábalni a bajunkból. Pedig a betegségünknek mindig van haszna, csak nem gondolunk mélyebben a dolgok mögé. Felnyitja a szemünket, szól, hogy itt az ideje törődni magunkkal. Ha még ilyenkor sem teszünk semmit, nincs mit csodálkozni, ha tényleg nem gyógyulunk gyorsan. Én is másképpen nézek már egykori önmagamra, és eljutottam addig, hogy minden napomat átértékeljem, és ahol kell, ott változtassak az életmódomon.

Persze, tudom, hogy ezt nehéz megvalósítani, hiszen mint derült égből villámcsapás szokott érkezni a kellemetlen meglepetés. De ha minden nap figyelsz magadra, arra, hogy egyensúlyban tudj élni, ne legyél szétszórt, és ha felkészíted magad egy olyan szintre, hogy nem félsz semmitől, akkor bármi jöhet, nem állhat az utadba semmi. Majdnem minden nap adódnak olyan váratlan meglepetések, amikre csak akkor tudunk jól reagálni, ha lelkünk mélyén mindig tudunk nyugalmat varázsolni magunknak.

Használjuk az agyunkat! Sok minden összezavarhat minket egy nap alatt, de a perc töredéke alatt is. Az, hogy hogyan reagálunk ilyenkor, sok mindentől függ. Gondolataink a jóbarátaink, csak van, mikor kicseleznek, és egészen más jut eszünkbe, mint azt mi szeretnénk. Hiába a kínzó erőfeszítés, nem tudunk ellenállni egyes káros gondolatfolyamatnak, és ezen tudunk rágódni akár hetekig is. Ha megfelelően használnánk az agyunkat, elkerülhetnénk ezeket a csapdákat.

Kezdek magamhoz térni, ami egyáltalán nem jelenti azt, hogy jó döntéseket is hozok. De mindennap úgy ébredek fel, hogy ez egy új és különleges nap, ami az én számomra egy fantasztikus lehetőséget hoz. Még nem vagyok éppen kirobbanó formában, de lezártam egy fejezetet az életemben, ami csak a kesergésről szólt. Megfogadtam magamban, hogy még gondolatban sem fogok emlékezni azokra a szörnyűségekre, amikor rosszul érzem vagy éreztem magam valamikor is. Rövid az életünk, és nem szeretném a mindennapjaimat gondokkal telve élni.

Akárhogyan is nézem magamat, rá kellett jönnöm, hogy a hiba az én készülékemben van. Mégpedig a sokat emlegetett hozzáállásban van a kulcs elrejtve. Vagyis abban, hogyan viszonyulok az élet kihívásaihoz. Nézd a kislányt a képen, milyen boldog, milyen örömmel táncol, nem érdekli semmi más, csak az, hogy jólérezze magát. A gyermekektől sokat lehet tanulni. Főleg az őszinteséget, az ártatlanságot, a kedvességet, és az örök játszani akarást. Mindig arra törekednek akaratlanul is, hogy boldogok legyenek, jólérezzék magukat, öröm töltse be minden napjukat.

Tanulj az én példámból, figyelj magadra még időben, hiszen az egészségünk a tét. Minden nap ismételd el a címben lévő mondatot, és tényleg tartsd meg azokat a szabályokat, amik segítenek az egészséged megőrzésében. Addig kell figyeljünk magunkra, míg nem késő, és amíg még megvan az egészségünk. Visszacsinálni már nem lehet, vagy nagyon nehéz, ha egyszer megbetegszünk. Főleg ha többféle betegséggel is küzdünk, nem szabad félvállról venni, és minden erőnkkel, minden idegszálunkkal arra kell törekedni, hogy minél jobb közérzetben éljük az életünket.

Most kell észhez térnem, amíg van még elég időm hozzá. Később már nehezebb lesz bármibe is belefognom. Most még megvan a lelkesedés, van még motiváció is, és még van időm, amit rá tudok áldozni arra, hogy megleljem a saját utamat. Van több lehetőség előttem, amiből választhatok. Csak tőlem függ, hogy lesz-e elég energiám végigvinni bármelyiket is.