"az élet nem mindig habos torta..."

Ismered a mondást: - A szépségemnél már csak a szerénységem nagyobb! - Mit is lehetne ehhez hozzátenni? Éppenséggel semmit, ez úgy frappáns ahogy van, de pont nem erről lesz szó, hiszen élhetünk szerényen mindenféle köntörfalazás nélkül is. Épp erre szeretnélek biztatni, hogy légy természetesen egyszerű, kövesd, amit a szíved súg, légy talpraesett, légy bizakodó és szerezz tudást a magad számára. - Mi sem egyszerűbb! (gondolod most).

Akármilyen is most az időjárás, ez nem szabad, hogy rányomja a bélyegét a kedvünkre, a hangulatunkra. Mifelénk is most nagyon azt mondják, hogy esni fog a hó, de lehet, hogy másképpen fog mégis alakulni az idő, majd meglátjuk. Remélem, hogy hétvégi, sőt egészen pontosan szép kellemes vasárnapi hangulatban vagy, nyújtózz egyet és keress most egy jó kis bejegyzést ebben a blogban, meglátod, hogy fogsz kedvedre valót találni, legalább is remélem, hogy így lesz. :)

Nos, nálad meddig tart egy hét? Tervezel-e tovább vagy bőven elég egy-egy napra gondolkodni előre? Nem mindegy, ha jól belegondolsz! De megint itt vagyunk a hétvégénél, lehet kicsit lustálkodni, nyújtózkodni, pihengélni. És lehet tervezgetni is, ha nincs más különösebb dolgunk. De nem akarlak én mindig tervezésre biztatni, elég akkor ezt csinálni, amikor annak itt van az ideje, és te tudod nagyon jól, hogy mikorra is esik ez az időpont.

Az előző bejegyzésben említett tükrös gyakorlatból végül jól jöttem ki, nincs semmi olyan, ami miatt lelkiismeretfurdalásom kellene, hogy legyen. Minden pont úgy jó, ahogy van, meg vagyok elégedve önmagammal most, nincsen semmilyen pótolni való dolog. De a gyakorlat az jó volt, jó volt szembesülnöm önmagammal, mert nem odáztam el a dolgot, képes voltam szembenézni magammal, és ha itt-ott vannak is hiányosságaim, nagyrészt azért jól élem az életemet, eléggé vigyázok magamra.

Itt a tavasz, és úgy látom, mindenki életmódot szeretne váltani. Lehet, még jobban, mint január elsején. Egyre élénkebbek, egyre vidámabbak, egyre lelkesebbek vagyunk ilyen téren, talán azért is, mert elmaradtak a januári tervek eredményei, és most ugye szembesülünk önmagunkkal. Én is ilyen cipőben járok, nem is kell mondanom, hogy én örök életmódváltó leszek, valamiért nem tudom megvalósítani azt, amire pedig nagyon vágyom. Ezért is írom most ezt a bejegyzést ide, nem a fogyiblogba.

Este van, lassacskán majd az éjszakába nyúlik a napunk, de szerencsére olyan sok idő van még hétfőig, hogy érdemes ezen elgondolkodni, no, meg más dolgokon is érdemes még gondolkodnunk a mai napunkon. Észreveszed-e magadon, hogyan is térsz nyugovóra? Csakúgy beesel az ágyba, mert már holtfáradt vagy, esetleg visszaemlékszel az elmúlt napodra, vagy meg is tervezed az elalvási rutinodat? Tudod-e, mikor alszol úgy, mint a bunda? Egyáltalán szeretsz aludni?

Azért, hogy szép legyen ez a hétvégéd is, a felelősség az csak a tiéd, rajtad áll hogyan is állsz hozzá ezekhez a napokhoz. Minden napodból ki tudod hozni a legtöbbet, ha foglalkozol is vele. A lehetőség mindig előtted van, tőled függ, milyen szép perceket tudsz kihozni egy-egy napodból.

Emlékszel még arra, amikor szerelmes lettél? Hát, persze! Jóhogy! Olyan csodával határos dolgok történtek akkor, hogy el sem mered senkinek sem mesélni. És elhalványult-e ez a szerelem később? Amikor már együtt éltetek és benne voltatok a hétköznapok taposómalmában? Ha esetleg volt ilyen, gondolj csak mindig vissza arra a pillanatra, amikor először pillantottad meg életed szerelmét. Tudtad, hogy ő az, akire eddig vártál, és ő az, aki most a mindent jelenti a számodra. Szeretted volna, hogy rátalálj és lám, megtörtént, itt vagy most mellette.

A fenti kérdést épp önmagamnak tettem fel ma, mert biztosan tudod már rólam, hogy nehezen küzdök meg ezzel a kérdéssel. Pedig olyan izgatottan várok minden ilyen új lehetőséget a magam számára, hogy tudjak bizonyítani akár önmagamnak, de másnak is. Úgyhogy most nagyon rólam lesz szó ebben a bejegyzésben!