Voltam ma orvosnál, és tudom, hogy többször mondta már nekem a doki, hogy le kell fogynom, mégis úgy szíven ütött a tény, hogy már mióta küszködök és semmi, de semmi eredményre nem jutottam. Sőt! Inkább romlottam, mint javultam volna. Ahogy bandukoltam haza, eszembe jutott, hogy vészesen fogy az az időm, amit fogyókúrára vagy életmódváltásra használhatnék. Ezért nagy elhatározásra jutottam.
Biztosan voltál már úgy, hogy nem vártál senkit, mégis örömteli találkozásban lett részed. Sokszor szoktam csak úgy merengeni, kinézni az ablakon, elréved a tekintetem, és közben arra gondolok, bárcsak történne valami jó, valami szép, valami érdekes. És ilyenkor elkalandoznak a gondolataim, észre sem veszem, hogy körülöttem alakulnak az események, és hirtelen mégiscsak történik valamilyen csoda, amire nem is számítottam.
A szerelem kivétel nélkül mindenkire rátalál, olyan érzés ez, mintha egy csodálatos álomvilágban élnél, ahol minden megvalósul, bármit is szeretnél. És a szerelemben az a jó és szép, hogy ez igaz is. Bármit kívánsz, bármit akarsz elérni az életedben, olyan könnyedén teszed ezt meg, hogy egy varázslatos mesében sem teszi ezt könnyebben egy tündér vagy egy angyal. Olyan végtelenül könnyednek érzed magad, szárnyalsz a boldogságtól, és nem is érdekel különösebben semmi és senki más, csak a szerelmed.
Vajon mi választjuk meg hogyan éljük le az életünket? Mi választjuk meg, hogy hol dolgozzunk, vagy a körülmények alakítják esetleg a sorsunkat? Mitől függ, hogy milyen lesz a következő napunk? - ilyen kérdéseket lehetne feltenni mindennap magunknak. És valószínű, hogy fel is tesszük ezeket a kérdéseket, csak nem mindig találunk rájuk választ.
Legyen ez a húsvétod olyan csodás, hogy még egy év múlva is öröm legyen rágondolni. Most még van egy kis időd, hogy mindent elrendezz, és várd a locsolkodókat, mert bizony kis idő telik csak már el, és már csak azt veszed észre, hogy egy vizes kancsó vagy egy szódásüveg közelít feléd, és hiába is bújsz el bárhová, meg leszel öntözve, mint egy szál virág. :) Élvezd az ünnepet, és tölts kellemes perceket a barátaiddal, a családoddal! Legyen részed minden jóban, legyen az asztal is megpakolva ízletesebbnél ízletesebb csemegékkel, és ha jó az idő, sétálj egy nagyot a városban, vagy menj el kirándulni a közeli rétre. Este pedig úgy gondolj vissza majd az elmúlt napra, hogy az emlékeidet őrizd meg a szívedben. Kellemes ünnepet kívánok! :)
Ha a boldogság már beférkőzött a szíved csücskébe, örömteli hangulatban vagy, átjárja a szívedet a melegség, és tudod, hogy soha többé nem engeded meg senkinek, hogy valaha is elvegye tőled ezt az érzést. Telve vagy szeretettel, sugárzóan jó kedved van, és tudod, megérdemled ezt a boldogságos hangulatot. Éld át teljes szíveddel az örömöt, adj hálát a jó Istennek, hogy megélheted teljes valójában a felszabadultság vidám és békés érzését.
Nem minden napunk egyforma hál'Istennek, de sokszor tűnik úgy, mintha az érzékeink játszanának velünk, és egy monoton fázisba kerülünk, unalmassá válnak azok a dolgok, amikért pedig egykor mennyire rajongtunk.
Most ismét a sinusgörbét utánozom érzelmileg, hol jobban vagyok, hol pedig gyengébben. Meg kell találnom, rá kell jönnöm, hol csúszhatott ki a lábam alól a talaj. Amikor írok neked, kicsit mindig elfelejtem, hogy beteg vagyok, és próbálok olyan szép dolgokról írni, amik engem is foglalkoztatnak, és lehet, hogy téged is.
Sokáig csak csúsztam lefelé a lejtőn, és halmoztam a rossz cselekedeteimet. Minden rosszul sült el mostanában és összezavarodtam teljesen. Most a hétvégén szeretném magam annyira felkészíteni, hogy orvoshoz tudjak menni. Talán megáll a negatív sorozat és tudok már józanabbul is gondolkodni. Nem szeretnék rossz hangulatú bejegyzést írni, ezért elhatároztam, hogy semlegesítem magamban a fájó érzéseket. Már eltelt pár nap és segített az alvás is. Igen, ez kellett, mert éjszaka is volt hogy írtam, ki kellett pihenni magam.
Van egy bejegyzésem ebben a blogban, amikor a benned lévő belső hangról írok pár sort. Ezt a bejegyzést akkor írtam, amikor szinte semmi, de semmi nem jutott már az eszembe, elborított a betegségem szörnyű lelki fájdalma. Amikor ilyen helyzetben vagyok, mindig visszazuhanok egy vagy több szintet, és nem találok kiutat. Ekkor mindig megkeresem ezt a rövid kis írást, és ebből merítek erőt. Ha akkor tovább tudtam lépni, akkor talán most is sikerülni fog.
Utolsó kommentek