Hull a hó itt nálunk, imádom! :) Végre lesz talán egy kis tél is. Hogy miért írtam, hogy - semmi sem olyan egyszerű, mint amilyennek látszik? - Azért, mert nem minden történik mindig úgy, ahogy azt mi elképzeljük hirtelen. Jó ha van haditervünk a problémáink leküzdésére, mert akkor nem érhet olyan nagy csalódás, mikor a sors másképp rendeli az életünkben történteket. Nem kell mindig azt elfogadni, és nem kell mindig úgy cselekedni, ahogy azt elsőre gondoljuk. Persze az első megérzés nagyon fontos, és a hatodik érzékünk általában nem csal meg minket, de olykor jó, ha odafigyelünk, mit is kéne tennünk adott helyzetben, ami bölcs is, okos is és helyénvaló is.
A haditervünk is felborulhat, és improvizálni vagyunk kénytelenek. Ez jó is sokszor, mert fejlődünk általa. Van egy játék, amit a minap ajánlottak nekem. Fejszámolós játék, a számítógépen lehet vele játszani. Lehet, hogy inkább gyerekeknek való, de én próbára tettem magam. A lényege, hogy össze kell adni számokat, vagy éppen kivonni, ahogy a gép adja a lehetőségeket. (Pl. 1+4, 8-5, 9+7, stb.) Ahogy haladsz a játékban, úgy kapsz plusz pontokat, ha helyesen írod be a végeredményt. Gondolom vannak bónuszpontok is, de időre is megy, mert ha elrontod, rosszabbodik a százalékérték. Gyorsan kell ám a gondolkodni, mert egyre nehezednek a feladatok, és a végén már tényleg hirtelen nem tudom, hogy mennyi az annyi.
Egyszóval gyakorolni kell mindent az életünkben, hogy gördülékenyen menjenek a dolgaink. És! Nem szabad feladni semmit sosem, nemúgy, mint én az előbbi játékot. Hamar meguntam, mert mindig elrontottam, pedig épp a fejszámolás, ami a gyengém, és gyakorolni kéne. Keresd a kihívásokat te is, bármilyen egyszerűnek tűnik is, mindenből lehet tanulni. Ahogy haladsz a tanulás folyamatában, úgy lesz nagyobb az önértékelésed is. Kellenek a játékos feladatok is a napjainkhoz. Nagyon félvállról vettem én is ezt a fejszámolósdit, végül mégis a gép győzött, mert feladtam. De azért fogok próbálkozni hasonló játékos feladatokkal.
Hogy miért nem olyan egyszerű minden, mint amilyennek előszörre látjuk? Vagy azért, mert túlértékeljük a képességeinket, vagy mert az élet közbeszól, vagy mert mindig ott van valami felfoghatatlan, amire nem tudjuk előszörre a választ, és így kétségbeesünk. De semmi vész! Tegyük bátran próbára magunkat, márcsak olyan alapon is, hogy - "ami nem öl meg az megerősít". "Ami fájdalmat elbírsz és érzel ma, az lesz holnap az erőd." Merítsünk a bennünk lévő erőből, és gyakorlással fejlesszük a képességeinket.
Küldök neked mára egy szép dalt, hallgasd szeretettel. :)
+ egy ráadásdal csak neked. :)
Utolsó kommentek