...persze csak ha te is úgy szeretnéd. Nem mindenki van úgy vele, hogy - most aztán megreformálom az életmódomat! - felkiáltással új életet szeretne kialakítani magának. Van, aki teljesen meg van elégedve a mindennapjaival, ha vannak is kitérők az életében, leginkább azért mindig jókedvű és vidám, és elfogadja ha néha másképp alakulnak a dolgai, mint azt szeretné. Az én környezetemben is tapasztalom, hogy vannak olyan társaink, akik örömmel teszik azt amit tenniük kell, élvezik a munkájukat és a családi életük, a magánéletük is boldog. Azt hiszem jóval többen vannak, mint azt én kezdetben sejtettem volna.
Én csak azokról a dolgokról írok, amik vagy engem érintenek, vagy én ahogy gondolom az életet, vagy ahogy az körülöttem megjelenik, vagy ahogy néha az élet, a sors formálja azt. Ha viszont te úgy érzed nincs több vesztegetnivaló időd, és kész vagy átalakulni mint ahogy a pillangó is átalakult amikor kellett, akkor ne várj tovább, formáld kedvedre a napjaidat, élj egy olyan életet, amit magadévá tudsz tenni amíg csak élsz. Én is próbálok optimistán viszonyulni a folyton változó érzelmeimhez, ami sokszor külön próbát követel tőlem. Amikor kezdtem írni a blogot, elhatároztam, hogy csakis jókedvűen közelítek minden problémához, és a te segítségedet kértem, hogy együtt szerkeszthessük a blogot, mert én egyedül kevés vagyok hozzá. Hogy miért is biztatlak arra, hogy formáld át az életed? Azért, mert magamon tapasztalom, hogy milyen gyorsan is változik a világ körülöttünk. Én bevallom, hogy nem mindig tudom követni. Ehhez nekem kell változtatnom, mert különben nem fogok tudni boldogulni az életemben.
Dönteni mindig te döntesz. Akármilyen módon is döntesz, vállalnod kell érte a felelősséget. És lehet, hogy nem csak önmagadról kell döntened, hanem más emberek sorsáról is. Akkor pedig az eszednek a helyén kell lennie. Az időt is neked kell kiválasztanod, hogy mikor fogsz bele a változtatásba. A lényeg, hogy el kell határoznod vajon hogyan szeretnéd, hogy teljenek a napjaid. Nem véletlenül írom ezt. Önmagamból kiindulva csak azt látom, rengeteg mindent halogatok. Még a változtatást is, pedig ahogy változik a világ körülöttem, úgy vagyok kénytelen én is változni. Ha nem vagyok képes, akkor összeomlik az életem, mint egy kártyavár. Ha nem cselekszem, borul minden körülöttem. Van, mikor csak az a lehetőségünk marad, hogy elfogadjuk, amit a sorsunk elénk tár. Ez bizony már a halogatásunk eredménye. Ezt nem szabad megvárni.
Átformálhatod az életed, persze csak ha te is úgy szeretnéd. A lehetőség mindig ott van előtted, neked csak a kezedet kell kinyújtani és máris új dolgok vehetnek körül. Van, ami nem tőlünk függ. Van, amire van ráhatásunk. Összhangot kell tudnunk teremteni a kettő között, egyensúlyt kell keresnünk és mindig az egyensúlyra kell törekednünk. Ha el tudjuk fogadni azt, hogy nem vagyunk tökéletesek, mindjárt könnyebb dolgunk van, és simább lesz az előttünk lévő út is. Formáld magad, formáld a környezetedet úgy, hogy egy új világ bontakozzon ki. Egy olyan világ, amiben jó élni, tudunk benne szeretni, és el tudjuk fogadni a rosszabb napjainkat is minden zokszó nélkül. A legeslegfontosabb, hogy tudjunk szeretni óráról órára, percről percre. Ehhez kell olyanná alakulnunk, hogy méltók legyünk társaink szeretetére.
Dobj ki mindent, amire nincs szükséged. Nézz körül, és csinálj helyet a szívedben az újnak. Csak akkor tudsz megújulni, ha a régi páncélodat megtöröd, és új külsővel ajándékozod meg magad. :)
Küldök egy csodás dalt, hallgasd sok szeretettel. :)
Utolsó kommentek