Egy aranyos rajzfilmben hallottam a címben írt mondatot. Már többször megnéztem, és mindig visszacsengenek ezek a a szavak: - "Ne engedd, hogy a félelem meggátoljon abban, ha valamit meg akarsz csinálni."
Én nagyon közeli "barátságban" voltam a félelemmel, és még most is visszakísért a múlt. Ebben az említett rajzfilmben aranyos kis állatok énekelnek, és tulajdonképpen arról is szól, hogyan győzzük le a félelmünket, a gátlásunkat. Versenyeznek egy díjért, és sok kis állatka (pl. a süni, a malacka, és az elefántlány is) azzal küzd, hogy legyőzze a lámpalázát, amikor is közönség előtt kell énekelniük. Természetesen a vége happyand, és sikerül legyőzniük a félelmeiket. Mindig, amikor nézem ezt a rajzfilmet, eszembe jut, hogy meddig is voltam a félelem szorító karjaiban, de az is eszembe jut, hogyan és milyen módon sikerült valamennyire megszabadulnom tőle.
A félelmet leginkább akkor tudjuk legyőzni, ha erőt veszünk magunkon, és szembenézünk vele. Ezt persze nagyon szépen le lehet írni, de a gyakorlatban abszolút nem így zajlik le a folyamat. Sokan mondták nekem is, hogy - vegyél erőt magadon! -, de ez akkor még semmit sem használt. Csak amikor én magam jöttem rá, hogy mit veszíthetek, mit veszítek ha örökké félelemben élek, akkor sikerült nagyon lassan elindulnom a gyógyulás felé. Mert igen, arra kell rájönnünk, hogy rengeteget veszítünk, rengeteg időt pazarolunk el, rengeteg időnk megy el arra, hogy megküzdjünk a félelmünkkel.
Ha tényleg meg szeretnél csinálni valamit, semminek nem szabad beárnyékolnia a szándékodat. Ha tényleg meg szeretnél csinálni valamit, ne engedd, hogy a félelem a közeledbe férkőzzön. Le kell tudni küzdeni valahogyan ezt a félelmedet, mert csak akkor tudsz teljesen kibontakozni, akkor érzed szabadnak magad, és akkor érzed felszabadultnak is magad. Először csak kicsiben kezdd az átalakulást, mert ha mindentől egycsapásra meg szeretnél szabadulni, akkor csúfos vereséget szenvedsz. Ne azzal kezdd, amitől a legjobban félsz. Inkább írj össze olyan dolgokat, amiktől félni szoktál, és kezdd a legkevésbé nehézzel. Csak amikor már sikeresen túljutottál egy-egy kisebb fajta "trauma" legyőzésén, akkor lépj a következő szintre. És ünnepeld meg a sikeredet, a sikereidet. Ez nagyon fontos, és nagy buzdító ereje van. Tehát mindent mindig kicsiben kezdjél el, és csak akkor vállalj be nehezebb dolgokat, amikor elég erőt érzel magadban. Végül győzedelmeskedni fogsz, és mindig legyen az eszedben a mondat: - "Ne engedd, hogy a félelem meggátoljon abban, amit szeretnél csinálni."
Hallgass meg egy dalt, amit sok szeretettel küldök neked. :)
Utolsó kommentek