Képzeld el, hogy megismerkedtél egyszer valakivel, akit rögtön a szívedbe is zártál, de az élet úgy hozta, hogy nem volt alkalmatok többet találkozni. Ha az életed újra felkínálná ezt a lehetőséget, hogy újra összefutnátok valahol, ismét találkoznátok, akkor ki tudnád-e használni ezt a lehetőséget, hiszen biztosan sokszor álmodoztál hasonlóról?
Ami az életben egyszer megtörténik, azt bizony kitörölni már nem lehet. De épp ez az, hogy van, amikor nem történnek meg olyan dolgok, amikről ábrándozunk, elszalasztunk egy lehetőséget, ami pedig ott volt előttünk. Később már bánjuk az ügyetlenségünket, de így hozta a sors, mit tudunk tenni? Sokszor semmit sem, mert van, hogy az életünkben egy lehetőség csak egyetlen egyszer kínálkozik fel. Ha ilyenkor nem szólunk, nem mondunk ki olyan szavakat, amiket szerettünk volna, vagy nem tesszük meg azt, ami pedig pont a szívünk vágya éppen, akkor örökre bánhatjuk ezt a baklövésünket, nem tudunk később sem tenni semmit. Távol sodor az élet attól, akiben az előbb még álmaink hercegét láttuk, távol sodorja a sorsunk a pillanatot, amit nem használtunk ki kellőképpen. Ha úgy éreznéd, hogy épp ebben a pillanatban megtaláltad azt, akivel szívesen leélnéd az életedet, de a félszegséged annyira erős, hogy képtelen vagy kimutatni eléggé az érzéseidet, akkor jó ha tudod, hogy vannak pillanatok, amiket nem tudsz már visszavarázsolni magadnak, eltűnnek, a múlt ködébe vesznek és te egész életedben siránkozhatsz a balul elsült pillanatokért. De ha az életed újra összehozna álmaid régi hercegével, vajon mit tennél? Ugye a te érzéseid mit sem változtak, hiszen mindig is róla álmodozol álmatlan éjszakákon keresztül. Össze tudnád-e szedni magad annyira, hogy őszintén elmondd amit gondolsz, és mernél-e kezdeményezni például, vagy ugyanúgy elillan ez a pillanat is, mint a korábbi? Ki tudja? Te sem tudod, én sem tudom. De azt sejtem, hogy az egyes pillanatoknak tényleg varázserejük van, és épp abban van a varázserejük, hogy szerettük volna ha megtörténik valami, de nem történt meg, és ez végigkísér minket egész életünkön. Azt hiszem volt nem egy ilyen ehhez hasonló eset a nagyvilágban, és olyanról is tudok, akiket az újratalálkozás hozott össze, és most boldogan élnek, s áldják a sorsukat, hogy épp akkor voltak ott, ahol lenniük kellett, amikor megtörtént a csoda velük.
Ami megtörtént egyszer az életünkben és mély nyomot hagy a szívünkben, azt onnan senki fia kitörölni nem tudja. Lehet, hogy azt gondoljuk sokszor magunkról, hogy: - ilyen a végzetünk! -, de ez nincs így, a sors szeszélyes játékos és pont olyankor szól közbe, amikor a legkevésbé számítunk rá. Ezért nagyon a helyén kell hogy legyen a szívünk, ha a saját boldogságunk forog éppen kockán.
Küldök neked egy csodás dalt, egy olyat, ami akár meg is változtathatja az életedet. :)
Utolsó kommentek