Sok butaságot követtem el életem során, de ez szinte mindenkivel így van. Amikor kizökkensz a valóságból, és egy másfajta életet szeretnél élni, mint amilyen neked való, eltávolodsz mindenkitől, aki szeretett eddig téged. Olyan messze kerülsz a saját valóságodtól, hogy azt sem tudod, hogyan is evickéljél vissza a rendes kerékvágásba.
Amikor hibát hibára halmozunk, ott már valami baj van valahol körülöttünk, jó lenne ilyenkor egy biztonsági kapcsoló, ami figyelmeztet minket a veszélyre. De amikor visszatérsz az utadra, akkor a szíved megnyugszik, és akármi is történt, menni kell tovább, amerre a Jóisten vezérel. Ha viszont kiderült, mi okozta a gondodat, igyekezni kell, hogy több rossz pontot ne szerezzünk.
Új utakat csak akkor találsz a magad számára, ha van benned elég elhatározás ehhez, és vannak terveid, vannak céljaid, amiket szeretnél megvalósítani. Nem mindig sikerül azonban megvalósítani, amit kitűztél a magadnak. Valami hiányzik. Egy láncszem, egy kapocs, ami eddig volt, de most már nincs és lehet, hogy nem is lesz. Egyedül kell megtenned a fáradtságos utadat, és egyedül kell boldogulnod az élet útvesztőjében. Ha magadra maradsz, elkezdesz gondolkodni, hogy vajon mi okozta ezt?! Először mindig önmagadban keresed a hibát, és rá is kell jöjj, hogy valóban, a saját fejed után mentél, te döntöttél jól vagy éppen rosszul. Az élet mindig kihívások elé fog állítani, bármerre is veszed az irányt, a te dolgod lesz mindig megállapítani, hogy amerre mész, az jó vagy rossz. Ezt csak onnan tudod biztosra, amikor érzed, hogy a szíved megnyugszik, ilyenkor biztosan követheted a további lépéseket. Ha valamiért zavar áll be a gépezetbe, első dolgod, hogy kiderítsd ennek az okát. Csak ha biztosan érzed, hogy amit csinálsz, az helyes és jó, csak akkor nyugszik meg a szíved, és új lehetőségeket is csak ekkor fogsz kapni az életedtől.
Már megint átléptünk egy napot, már megint "holnap" van, kezdődik majd egy csodálatos utazás a számodra is és az én számomra is. Minden éjjel, amikor ilyen sokáig fent maradok, azt hiszem, hogy az én tündérkéim dolgoznak a háttérben, akikre én sokszor támaszkodok is. Varázslat történik minden éjjel, éjfélkor, épp úgy, mint Hamupipőkénél történt a mesében. Egyszeriben vége lesz mindennek, ami eddig történt, és kezdődik egy új nap, új lendülettel, új vágyakkal. :) És ez benne a jó, hogy mindig vannak és lesznek új és még újabb vágyaink, amiket szeretnénk megvalósítani. Amikor majd reggel kinyitod szép szemed, körülnézel, talán varázslat történ-e veled vagy amit látsz, az a valóság. Ilyenkor még az álmod nem ment ki a szemedből, még félig tündérországban jársz, és szeretnél is ott maradni még egy jó ideig, de nem lehet, mert huss!!!, ... az élet hozza a formáját és ismét új utakra kényszerít téged. Indulj hát utadra, és valósítsd meg az álmodat, mert helyetted nem fogja ezt megtenni senki sem. Egyedül kell megvívnod azt a csatát, ami elé te magad állítottad magad azzal, hogy célokat tűztél ki és te tudod csak az utat a célod eléréséig is. De mindig is fogsz találni segítőket az utad során, akik veled egyformák, hasonlatos az érzelmi világuk a tiédhez, és lehet, egy ideig együtt is haladtok ugyanazon az ösvényen.
Hallgasd meg a következő dalt, hallgasd szívesen, és hallgass mindig a szívedre, akkor nagy baj nem fog érni. :)
Utolsó kommentek