Becsüld meg amid van. Lépj tovább azon, ami bánt. Küzdj azért, amiért élsz! Itt véget is érhetne ez a bejegyzés, hiszen mindent elmondtunk, ami a további életünkre érvényes lehet, amire jó ha figyelünk. De biztosan megbecsültünk-e eddig mindent, amit kaptunk, vagy sikerült-e továbblépni azon ami bántott minket, esetleg tudunk-e küzdeni azért, amiért élünk? Fel tudjuk-e fogni ezeknek a szavaknak, mondatoknak a jelentőségét?
Én a magam részéről elismerem, hogy bizony vannak hiányosságok ezen a téren, nem tudtam mindig megbecsülni azt, amit kaptam a jó sorsomtól, sőt, még csak fel sem tudtam fogni, hogy milyen ajándékot kaptam sokszor az életemtől, annyira természetesnek vettem, hogy amit kaptam, az járt nekem, hiszen élek, és aki él, ő mindig részesül az élet adta örömökből. Továbblépni sem tudtam régebben azon, ami bántott, sokat kínlódtam, állandóan orvosokhoz jártam azért, hogy jobb kedvem legyen, és ne letargiában éljem az életemet. Küzdeni meg pláne nem tudtam azért, amiért éltem, sokszor adtam fel az életemben mindent, volt, hogy egy lapra tettem fel mindent vagy éppen egykapura játszottam az életemet, minden cél nélkül. Bizony, megbántam már sokszor, hogy nem volt erőm régebben semmihez, képtelen voltam összeszedni magam egy naphoz, és kénytelen voltam elfogadni, amit a sorsomtól kaptam, mert nem volt erőm küzdeni, nem volt bennem lelkesedés semmihez, és tudom, hogy hiába bánom most már mindezt, visszacsinálni már úgysem tudom, de tanulni tanultam belőle, és még nem ért véget az életem, van már annyi tudás és erő bennem, hogy a hátralevő éveimet már boldogságban és jókedvűen éljem tovább.
A címben írt mondatokat vidd tovább ma magaddal az utadra, és emlékezz vissza, hogy miben volt másabb az életed régebben a mostanihoz képest. Mit csináltál volna jobban, mint ahogy tetted azt régebben? Változtál-e már annyit, hogy kedvedre tudod alakítani az életedet, vagy teszel-e most már annyit, hogy ezután csakis a boldog pillanatoknak adj helyet az életedben? Az életünk mindig rákényszerít a változtatásra, mert az életünk is folyamatos változásban van, lépést kell tudni tartani vele, ha nem akarunk egymagunkban csatangolni az utunk során. Szép mondatok a címben írt mondatok, és jó, ha megfogadjuk őket, hiszen olyan rövid az életünk, hogy észre sem vesszük és már tova is röppent egy szempillantás alatt. Éld úgy az életedet, hogy mindig meg legyél elégedve vele, és bármin is töröd most a fejed, hidd el, hogy az mind megvalósulásra törekszik, és egy napon csak azt veszed észre, hogy elérted az álmaidat, célhoz értél, és örülsz mindennek, ami csak körülvesz téged. :)
Lassan már egyre több dolgom van itthon, de ha tudok, mindig fogok írni, augusztus közepétől pedig már egyre gyakrabban, mert addig nyaralunk, addig tart a pihenőidőm. Lazíts te is, élvezd a nyarat és figyeld a blogot, mert ki tuja mikor is érek majd rá egy-egy bejegyzést megírni?! Légy jó és használj ki minden lehetőséget a pihenésre! :)
Hallgass meg egy dalt, és tudod, már a hétvége is itt van a nyakunkon, élj a lehetőséggel, rengeteg szabadidőd lesz, amit kedvedre használhatsz. :)
Utolsó kommentek