Sokszor olyan magától érthető, hogy boldognak érezzük magunkat, máskor meg azt sem tudjuk, mi fán terem és hol lehet rálelni. Azt hiszem, mindenki életében a legfontosabb dolog az, hogy egészséges legyen és boldog. Ha ez így együtt megvan, jöhet bármilyen csapás is, rendre ellen tudunk állni neki.
Csak amikor nagyon unatkozunk, szerintem akkor fordul elő az, hogy nem találjuk meg a boldogságunk forrását és csak kergetjük, csak kergetjük, mindhiába, nem tudunk rátalálni. Szóval, szerintem csupán unalomból nem találunk rá a boldogságunkra, annyira magával ragad minket a nagy mit sem csinálásunk, hogy nem vesszük észre az élet figyelmeztető apró jeleit, amik pedig elhoznák nekünk a boldogságunkat.
Amikor pedig keressük, de nem tudjuk merrefelé is keresgéljünk, akkor történik az, hogy nem vesszük észre azt, ami pedig az orrunk előtt van, és szinte kiveri a szemünket. Nagy buzgalmunkban nem tudunk odafigyelni a szép pillanatokra az életünkben. Akkor hát mit csináljunk, hogy ne is kergessük és ne is keresgéljük a boldogságunkat, hanem éljünk úgy, hogy a mindennapjainkban mindig is boldognak érezzük magunkat?! - Az élet célja = boldognak lenni! -, nincs más lehetőség, mindenki erre vágyik, még ha nem is vesz róla tudomást, vagy be sem meri vallani önmagának. A boldogság sosem volt közelebb hozzánk, mint amikor szinte semmit sem tettünk érte, nem nyújtottuk ki érte a kezünket, hanem egyszerűen magával ragadott a csodálata, és mi a mennyekben éreztük magunkat. De mitől vagyunk hirtelen olyan boldogok vagy éppen boldogtalanok? Van, a pillanatnyi boldogság, amikor megeszel egy jóízű fagyit vagy megiszod a kedvenc kávédat, vagy beülsz a szuper kis autódba és elmész száguldozni vele. Azt olvastam egy könyvben, hogy az igazi boldogság az maga a belső béke, a jóllét érzése, ami áthatja az életedet, és átsegít bármin, történjen veled jó vagy akár rossz. Ez az igazi boldogság, úgy olvastam.
Én, amikor felhőtlenül boldog vagyok, olyan sok szeretetet érzek magam körül, amit mindjárt át is szeretnék adni másoknak, hogy lássák, mennyire jó kedvem van és mennyire jól érzem magam. Cyndi Laupernek van egy dala, most beillesztem ezt neked, ebben ő szerintem totálisan át tudja adni azt az örömérzést, amit érez, amikor énekli ezt a dalt, és én azonosulni is tudok vele, nagyon sokszor nézem ezt a videót, figyeld meg, hogy nem véletlenül. :)
Hallgasd meg a dalt és próbálj eszerint élni! :)
Ha meghallgattad, láthatod azt a sajátos stílust, ami kifejezi az ő személyiségét, én épp ezért szeretem őt, mert olyan kis bohókás és főleg, jó előadónő is. :)
Utolsó kommentek