Amikor törődünk valamivel, valakikkel, sokszor tesszük magunkat az utolsó helyre, vagy teljesen meg is feledkezünk önmagunkról. Nem jó ez így, mert nem lesz jó vége. Van, amikor igenis a legelső te magad kell, hogy légy, mert csak ha ápolod a lelked, akkor tudsz másokkal is foglalkozni.
Feltetted már magadnak ezt a kérdést? Kíváncsi vagy a válaszra? Mert ha igen, akkor mielőbb kérdezd ki magadat jó alaposan. Olyan sok mindent szeretünk! Szeretünk élni, szeretjük a reggeli kávénkat meginni úgy, ahogy az nekünk ízlik. Szeretjük, ha szeretnek minket és mi is szerethetünk.
Valamiről biztosan le kell mondanunk amikor százszázalékosan tervezzük meg a napjainkat. Hogy mi ez a valami, vagy mik ezek a dolgok, amikről muszáj lemondanunk, azt mindig te döntöd el. Te vagy jogosult arra, hogy ebben döntsél, persze csak ha te magad tervezed a napjaidat.
Olyan sokszor gondolkodom azon, hogy néha több van bennünk, mint amennyit mutatunk magunkból. Akár ha a szerelemre gondolok, vagy az egymás közti beszélgetésekre. Nem adjuk ki magunkból azt a többletet, ami fűt minket, ami szeretetteljessé tesz minket, ezeket óvjuk, védjük a magunk számára.
Sokszor esünk abba a hibába, hogy egyszerre szeretnénk mindenen változtatni magunk körül, aminek azután a nagy zűrzavar a következménye. Ilyenkor eszünkbe kell, hogy jusson, lépésről lépésre jó csak haladni.
Azt gondolnánk, hogy olyan egyszerű életmódot váltani. Sok összetevője van, és mindre gondolni kell, sőt, saját magunk fogunk rájönni, hogy mit is kell tennünk ez ügyben.
Ahogy elkezdtem az életmódváltó programomat, egyre inkább sikereket könyvelhetek el magamnak. :) Az indulás óta egyre inkább fejlődöm, és ahogy tartom az étrendet, úgy mennek le a kilók is. A cél, hogy rendesen életmódot tudjak váltani.
Változik a kedvünk szinte minden nap. Sokszor érnek minket olyan ingerek, amik jelentősen befolyásolják a hangulatunkat, és ebből kifolyólag nem tudunk úgy reagálni egyes helyzetekre, mint kellene. Ha elromlik a kedvünk, bizony, ember legyen a talpán, aki hirtelen ezt vissza tudja csinálni. Nagy ritkaság, mikor ez sikerül, inkább megadjuk magunkat az érzelmeinknek.
"Tudja isten, hogy mi okból
Szeretem? de szeretem."
Petőfi Sándor szép verse jutott eszembe az előbb, mikor fel kellett hogy vegyem a kardigánomat, mert olyan szomorkás idő volt tegnap is, és fáztam. Szégyen, nem szégyen, bizony melegebben kell már öltözködnünk. Hallottam olyat is, hogy volt, aki befűtött mert hideg volt.
Mi visz rá minket, hogy változást idézzünk elő az életünkben? Rossz a közérzetünk, esetleg már meg is betegedtünk, vagy nem tudunk kigyógyulni a betegségünkből, elhíztunk, vagy rossz esetben mások figyelmeztetnek minket arra, hogy változnunk kellene.
Utolsó kommentek