Nem minden napot szeretnénk újra megélni. Ha volna egy időgép, amivel visszafordíthatnánk az idő szekerét néha, azt hiszem, hogy sokan lennénk, akik élnénk a lehetőséggel, és a rossz emlékű napokat átformálnánk. Van, amit nem tudunk elkerülni, át kell élnünk azokat az érzéseket, amit az élet hoz nekünk. Ilyen érzés, ha elveszítjük szeretteinket. Mindenki fél attól ha ez bekövetkezik. Van egy film, amit a minap láttam, és éppen erről szól, a címe - Időről időre. Nem tudtam csak a végén bekapcsolódni a filmbe, de lehet, hogy épp ezeket a részleteket kellett látnom ahhoz, hogy újra átéljem én is azt, mikor eltávozik közülünk valaki, és itt maradunk mi összetörten.
2016.04.10. 21:34 RiaRia
Változtasd meg a gondolataidat, s megváltozik az életed is.
Valami mindig visszahúz ahhoz, amit a bejegyzés címében írok, hogyha meg tudjuk változtatni az alapvetően negatív gondolatainkat pozitívvá, egycsapásra megváltozna minden körülöttünk. Szinte mágnesként vonzzuk magunkhoz azt, amire éppen gondolunk. Ha nagyon sok rossz gondolat bújkál bennünk, bizony valóra válhat az, amit még álmunkban sem szeretnénk se látni, se hallani. Hogy is lehetne gyorsan valamilyen megoldást találni erre a problémára? Mindennek az a trükkje, hogy gyakorolni, próbálgatni kell helyettesíteni a rossz gondolatokat jó és hasznos gondolatokkal, vagyis ahogy a puding próbája az evés, úgy a gyakorlatban kell kipróbálni, hogy képesek vagyunk-e már most pozitívabban élni, dolgozni, beszélgetni.
2016.04.05. 20:25 RiaRia
A tenyereden hordozhatod a világot...
Ha lenne egy varázspálcám, amivel csuda dolgokat művelhetnék, bizony nem várnék sokáig, kezembe venném az irányítást, és megváltoztatnám a világot. Vagy inkább önmagamat? Először biztos önmagamat kellene, mert a világ folyamatosan változik, nekem csak tudnom kell követni, ami időnként nem is olyan egyszerű. Ezért is kellene a varázspálca, mennyivel könnyebb dolgom volna. Gondolatban, képzeletben már el tudtam varázsolni a körülöttem lévő világot, amit a saját igényeimnek megfelelően rendezhettem be.
2016.04.02. 04:14 RiaRia
Távol a világ zajától.
Vannak pillanatok, mikor legszívesebben elbújna az ember lánya mindenki elől, szeretne keresni egy kis helyet, ami most csak az övé, nem bántaná a város zaja, elvonulni egy időre olyan helyre, ahol egyedül lehet, és csak nézné hogyan formálódik körülötte a világ. Akár fúj a szél, akár esik az eső, ez most nem baj, csak legyen rá alkalom, hogy kitörjön a megszokott ritmusból, jólesne nem gondolni most semmire, csak úgy létezni egyedül, mindenki nélkül.
2016.03.30. 22:46 RiaRia
Nem szabad fejjel menni a falnak.
Úgy kezdődtek mostanában a napjaim, mint aki meg akarja váltani a világot. Mindent egyszerre szerettem volna megtenni és megkapni, de nagyon hamar rá lehet ilyenkor jönni, hogy ez nincs mindig így. Először bizony gondolkodni kell, azután jöhet a cselekvés. Ha viszont már a cselekvésnél tartok, akkor igenis meg kell mutatnom magamnak, mit tudok. Nagyon könnyen fölbuzdulok ha arról van szó, hogy -...holnaptól mindent másképp csinálok, holnaptól minden máshogy fog alakulni az életemben...-, csak ez nincs így, és ezt én csak nehezen viselem. Pedig ha lenne elég türelmem, akkor többre vihetném az életben.
2016.03.27. 20:32 RiaRia
Ébren álmodom.
Sokszor volt már, mikor teljesen másfelé vette a gontolatom az irányt. Szeretek álmodozni, és nagyon szeretem, ha meg is valósul az, amiről álmodozom. Az élet van, hogy nem úgy akarja ahogy én azt szeretném, de ez engem nem zavar abban, hogy mindig más, újabbnál újabb gondolatokkal lepjem meg magam. Most egy olyan időszak következik az életemben, hogy egy hónapra nagyon lefoglal az, hogy végleg áttérjek egy reálisabb, valósabb életmódra. Az az igazság, hogy már minden gondolatomat ez tölti meg, és mindent bevetek a cél érdekében. Inkább tűnik valótlannak ez az álmom, de mivel sosem adom fel, ezért újra és újra elkezdem. Nagyon drukkolok magamnak, és sokat is várok magamtól ebben a 30 napban, talán most dől el, hogy bírom-e a strapát hosszú távon vagy sem. Inkább egy viselkedésbeli változásról van szó, egyfajta terápia az egész. Azért hívom magamban úgy ezt a terápiát, hogy - ébren álmodom -, mert teljes átalakulásról van szó, de erőt még alig-alig érzek hozzá. Egy hónap alatt kialakulhatnak olyan szokások, amik tartósak is, és éppen ez a cél. Sok-sok hasznos és jó gondolatnak kell rögződnie a tudatomban, amiket nem szabad elfelejtenem, és a valóságban is meg kell tudnom valósítani. Napról napra fejlődnöm kell, és ha tetszik majd amivé válok a jövő hónap végére, elégedett lehetek. Nem szeretnék kudarcot vallani, ezért minden időmet el fogja rabolni ez az életmódváltásra törekvés. Egy hónap lehet sok, de lehet édeskevés ha elpazarlom az időmet és azt a sok lehetőséget, ami most elém tárult. Nem titkolt szándékom, hogy olyan önfeledten tudjak majd hálát érezni, mint a képen a lány. Sokat kerestem lehetőségek után. Később rájöttem, hogy minden lehetőség itt volt körülöttem, csak nehezen vettem észre, vagy nem tudtam kihasználni. Most döntöttem, és kihasználom amit az élet jelenleg nyújt felém. Lehet, hogy kevés lesz a teljes átalakuláshoz, de nem baj. Keresek tovább majd. Ha viszont nem teszek semmit, csak a fejem a homokba dugom, mintha mi sem történne a nagyvilágban, akkor örök vesztes maradok.
Merj te is nagyot álmodni, és merd megvalósítani az eléd táruló lehetőségeket. Akár már holnap. Vagy akár már most ebben a pillanatban. Nem baj, hogy egyedül vagy most ehhez, majd csatlakoznak mások is később. Az álmunk mindig megvalósul, ha teszünk is érte. Vegyük észre a pillanatot. Azt a pillanatot, amikor nekünk kell tenni a cél érdekében valamit.
Remélem, hogy sok pozitív élménnyel leszek gazdagabb, amit majd megosztok veled is. Addig is hallgassunk meg egy jó dalt, amit sok szeretettel küldök neked. :)
2016.03.23. 20:59 RiaRia
Várd örömmel az ünnepet. :)
Tedd félre minden gondodat, örülj, hiszen hamarosan itt van a húsvét ünnepe. :) Töltsd kellemesen az elkövetkező napokat, készülj, hiszen lehet, hogy látogatóid lesznek, vagy épp te tervezed, hogy látogatóba mész a családoddal. Legyen olyan áldott ez az ünnep, hogy méltón tudjuk megünnepelni, legyünk mi is készenlétben, hiszen annyira vártuk már, hogy itt legyen nekünk. Sokféleképpen ünnepelnek szerte az országban. De egyben mind közös, abban, hogy vidáman, és felszabadultan, telve békességgel várja mindenki, hogy végre húsvét vasárnap legyen. Feledd el így húsvét küszöbén, ha valami is bántott. Jókedvvel fesd a színes tojásokat, nagy gonddal főzd a húsvéti sonkát, és szeretettel várd a hozzád érkezőket. Ilyenkor megpihenünk, kicsit lazítunk, és az ünnepi asztalnál nagy örömmel beszélgetünk a családdal és az ismerőseinkkel, barátainkkal együtt. Most még van egy kis időnk, hogy felkészítsük a szívünket, ünneplőbe öltöztessük, s tárjuk ki az ajtónkat, hogy a megpihenni vágyók nyugodtan jöhessenek hozzánk, s vígan falatozhassanak a megterített asztalnál. Jusson is mindenkinek elég étel, s ital, és ha hideg vízzel meglocsolnak húsvét hétfőn, ne vedd zokon, inkább örülj, s légy vidám, jutalmul adj egy piros tojást, a jókedved legyen a garancia arra, hogy hozzád bárki bármikor szívesen jöhessen.
Kívánom, hogy legyen mindig annyi időd, hogy minden ünnepet méltóképpen tudj várni. Alig jut időnk egymásra a hétköznapok tengerében. Legalább ilyenkor áldozzunk saját magunkra is, de az ismerőseinkre is időt, egy kis kedvességet, szívességet, álljunk meg egy percre, állítsuk meg a rohanó időt, és szeretettel forduljunk embertársaink felé.
Küldök egy dalt neked, és sok-sok jókedvet a sajátomból, vigyázzunk egymásra, hogy sokáig együtt lehessünk. :)
2016.03.21. 01:44 RiaRia
"Az életben mindennek csak annyi jelentősége van, amennyit tulajdonítunk neki."
A bejegyzés címét Anthony Robbins Óriás léptek című könyvében olvastam. Itt a hangsúly szerintem a - "csak annyi jelentősége van" - szavaknak van, hiszen ha belegondolsz, van, mikor túlságosan is elragadtatjuk magunkat, és többet gondolunk bele különféle helyzetekbe. Sok élmény ér minket napról napra. A hozzáállásunktól függ, hogy jókedvvel vagy éppen morcosan fogadjuk ezeket az élményeket. Nem szabad "túlragozni az életünket". Számtalan inger ér minket egy nap alatt. Az is baj, ha ingerszegény környezetben vagyunk, de ha túlságosan is gyakran és sokszor érnek minket stresszes helyzetek amit nem tudunk kellőképpen kezelni, összezavarodunk.
2016.03.18. 21:12 RiaRia
Tudj alkalmazkodni váratlan helyzetekhez.
Ugye, hogy majdnem mindig úgy szokott lenni, amikor a legkevésbé számítunk valamire, bekövetkezik. Ezek a váratlan események összekuszálják az életünket. Nem is tudunk mindig megfelelően alkalmazkodni, mert nem vagyunk eléggé felkészülve. Pedig ha kellő jártasságot szerzünk a problémák megoldásában, sokkal könnyebb és boldogabb napjaink lehetnek. Ne aggodalmaskodjunk azért, mert mindig új és újabb feladatok megoldására kényszerülünk. Ha a bensőnkben, a szívünk mélyén apró változtatásokat teszünk, fokozatosan kialakul egy rend, amit tudunk követni napról napra. De mindig csak kis lépésekkel haladjunk, és legyünk kitartóak.
2016.03.15. 21:27 RiaRia
"Mások élete nem a mi dolgunk!" (könyvajánló)
Karen Casey-Változtasd meg az elméd című könyvében olvastam a bejegyzés címét. Nagyon sokszor van, hogy úgy gondoljuk, a mi feladatunk "megnevelni" családtagjainkat, kollégáinkat, embertársainkat. Ebben a könyvben az író azt ecseteli, hogy senki mást nem tudunk megváltoztatni, kizárólag önmagunkat. "Épp elég elfoglaltságot jelent gondolatainkat és tetteinket irányítani, valamint hajlandóságot érezni arra, hogy elengedjük a múltat és élvezzük a jelent."
Utolsó kommentek