Szívemhez közel vagy, küldök neked egy csokorra való színes rózsát. Gondolatban tedd az asztalodra, ott fog pompázni amíg csak te szeretnéd. Szeretem, ha van virág a vázánkban, egészen más hangulatban ébredek, mert csak rápillantok, és máris jobb kedvem lesz. Célirányosan keresem most a vidám színeket, amik felvidítanak. Ha olvasod a blogot, érzed te is, hogy most nem jó passzban vagyok. Hamar túl kellene jutni ezen a ponton, hiszen minden rossz gondolat felér egy kínzással. A legrosszabb a tehetetlenség érzése ilyenkor, pedig én is írom mindig, hogy minden bajra van gyógyír, csak meg kell keresni, rá kell tudni találni. Küldök a virághoz egy jó kis dalt, ami talán téged is felvidít, ha nem is most este, majd reggel ha rátalálsz a bejegyzésre. Tűnődök sokat, hogy hogyan is van az, hogy egy apró részlet, egy apró mondattöredék, vagy egy szempillantás, vagy talán az, hogy találkozunk így a neten keresztül, megváltoztathatja érzéseinket. Örömmel kell fogadni mindent, ami ilyenkor megtalál minket, és ragaszkodni kell a jóhoz, a széphez, és az igazhoz.
Legyen szép estéd, és ébredj vidáman. :)


Hát, hogyan is kezdjem? Visszaolvastam a régebbi bejegyzéseimből egy párat, és meg kell, hogy állapítsam, változott a stílusom is, és persze én magam is. Kedvesebb bejegyzéseket írtam régebben, szerintem, persze mindent nagyon szubjektíven ítélek meg. A tavaly nyári rosszullétem erősen befolyásolja az azóta kialakult egyéniségemet. Volt, hogy újra kellett írni gyakorolnom, mert annyira csúnyán írtam már, hogy olvashatatlanná vált. A beszédközpontomat is erősen befolyásolta a leromlás. Küzdök minden nap, hogy egyre jobban legyek, és visszatérjen egy vidámabb stílusom, olyan, amilyen tényleg vagyok, és amilyennek szeretem én is magamat.
Amikor egyedül maradunk, bizony sokszor elfog minket a magány érzése. De a magány nem egyenlő az egyedülléttel. Ha egyedül vagy és azt érzed, hogy - de jó volna kitörni ebből a helyzetből! -, akkor lehet, hogy épp magányosnak érzed magad, nem tudod elfoglalni magad olyan dolgokkal, amiknek örülni tudnál. Keresd mindig, minden körülmények között a szívedhez közelálló erőket, személyeket, érzéseket. Lesz mindig, aki segíteni fog neked, érezni fogod a jelenlévő energiát, azt, ami az embertársaid szívéből árad feléd. Vedd észre, hogy nem vagy soha egyedül, épp ezért sohase zárd magad börtönbe.


Már szinte folyamatosan fent vagyok éjjel, nem lesz ennek jó vége. Ezernyi csillag között álmodozom, bár csak lélekben, mert nálunk most egyáltalán nem csillagos az ég. Axel Rudi Pell dalait hallgatom,
Utolsó kommentek