"az élet nem mindig habos torta..."

Ha már eldöntötted, hogy hogyan is szeretnél élni, nincs más hátra, mint elindulni az utadon. Ne nézz hátra többé, csakis előre tekints, és higgy magadban. Bízz az erődben, hiszen ott lapul benned minden, amire szükséged van, amire szükséged lehet. Indulj útnak, és élvezd az életed. Arra menj, amerre a szíved húz, és csak ott állj meg, ahol szívesen töltöd az idődet. Lesznek társaid, akikkel együtt fogsz haladni, de lesznek olyanok is, akik lemaradnak tőled, vagy éppen lehagynak az úton, mert ők másfelé igyekeznek. Találd meg a saját ösvényedet, és kitartóan haladj előre. Lehet, hogy még nem döntöttél, és maradnál még egy kicsit. Mindegy, hogy döntesz, arra ügyelj, hogy minden napod tartalmas legyen.

Te hogy reagálsz stresszes helyzetekre? Vannak stresszfokozatok, amikor egy stresszteszt alapján megállapíthatod, mennyire vagy stresszes, hol és hogyan kellene változtatnod.

Figyelj csak rám! :) Van számodra egy meglepetésem. (videósorozat)

A könyvet Chris Maslanka és David Owen írta, és a Scolar kiadó gondozásában jelent meg. Ha szeretsz logikázni, fejtörőket, rejtvényeket megfejteni, akkor rátaláltál egy remek gyűjteményre, ahol felmérheted a tudásodat, és egy agyfejlesztő edzéstervet alakíthatsz ki magadnak. Nem muszáj minden feladatot megoldani, de remek kikapcsolódás, és fejleszti a memóriánkat, ügyesebbek, és kreatívabbak leszünk ha belevágunk egy-két rafináltabb feladat megoldásába.

Nem vagyok a mágia híve, de meg kell hagyni, sokszor jósoltattam magamnak a neten, persze csak az ingyenes jóslásokra gondolok most. Nagyon sokáig voltam a hatása alatt, és már-már rossz irányt is vehetett volna az életem, ha nem tudom abbahagyni a szokásomat. Azt hittem egy jó ideig, hogy amit olvasok éppen, az abban a szempillantásban meg is történik. Sajnos ez köszönhető annak, hogy a lelki életem eléggé labilis néha. Örülök azért, hogy elég sok káros szokásomról sikerült lemondanom, és igyekszem most már egy egészségesebb életszemlélet szerint élni.

Én még ilyet nem tapasztaltam. Annyira érzem, hogy velem vagytok jóban és rosszban, teljesen meg vagyok hatódva. Felér magával a gyógyulással. Nagyon köszönöm, hogy a gyengébb pillanatokban fogjátok a kezem, és nem engeditek el csak akkor, mikor úgy látjátok, hogy megállok a saját lábamon. :) Amióta írom a blogot, mindig itt vagytok mellettem, s érzitek mikor van szükségem segítségre. Kicsi vagyok ahhoz, hogy meg tudjam hálálni, de a szívem csücskét azt elfoglaltátok, azt tudnotok kell. :) Régen érzékenyültem el ennyire, mint most, pedig nálam hamar eltörik a mécses. Nem is tudom szavakba foglalni, amin most keresztül megyek. Azt hiszem, ezt hívják úgy, hogy a gyógyulás folyamata. Ezt csak az érzi, aki átéli. Ezért egy kicsit érdemes betegnek lenni, mert ilyen csoda nem terem minden bokorban, az biztos.

Mindig hittem a gyógyulás hatalmas erejében, jártam természetgyógyászhoz, alkalmaztam az agykontrollt, az autogén tréninget, meg mindenféle mást is, de ez az együttérzés, amit tőletek kapok, ez egészen más. A mai napon hatalmas változáson mentem keresztül. Éreztem, hogy itt vagytok velem, és nem is volt kezdetben csak annyi erőm, hogy leüljek a gép elé, és nézegettem, mit írtam régebben. Láttam, hogy volt határtalan jókedvem sokszor. Ezt a jókedvet szereztétek nekem vissza, és egyre erősebbnek éreztem magam a nap folyamán, ahogy láttam, hogy itt vagytok velem, és a szívetekbe zártatok. :) Egyetlen egy nap alatt elfeledtem mindazt ami régen bántott, és ezt nektek köszönhetem, amiért nagyon hálás vagyok. :)

Nektek küldöm ezt a csodás dalt, hallgassátok szeretettel. :)

Ha bajba kerülsz, mindig van egy halvány remény, amiben bízhatsz. Mindig van egy szalmaszál, amibe tudsz kapaszkodni. Ha észre tudod venni, és megragadod a lehetőséget, és kész vagy cselekedni is, észreveszed majd, hogy a szálak kezdenek összefutni, és kedvezően alakulnak a dolgaid. Szerencsére úgy van kitalálva az életünk, hogy több jó dolog történik velünk, mint rossz. Soha ne add fel ezt a halvány, pici reményt, bízz a megérzéseidben, és bízz saját erődben.

Kell, hogy legyen annyi erőm, hogy meg tudjam oldani a saját problémámat. Ennél sokkal többre is képes kell, hogy legyek, hiszen az életben mindig adódnak dolgok, amikre nem számítunk, váratlanul jönnek, és hirtelen csapnak le ránk. Amikor riadólánc formájában zúdulnak egymás után a kellemetlenebbnél kellemetlenebb helyzetek az utunkba, tudnunk kell szelektálni belőlük, mert vannak amiket könnyebben meg tudunk oldani, és vannak időigényesebb gondjaink. A bensőm legmélyéről elő kell tudnom varázsolni azt az erőt, ami elindít egy változást, és majd beindul szép lassan a vidámabb történések sorozata is.

Egyszer fent, egyszer lent. Most inkább úgy érzem, lefelé ránt magával az élet. Biztos vagyok benne, hogy nem csak a körülmények játszadoznak velem, én magam is tehetek arról, hogy idáig jutottam. Legszívesebben bedobnám a törülközőt, és azt mondanám - vége!, eddig tartott, nincs tovább! - de ugye ez nem nagyon lenne szép az eddig elért eredményeimhez. Mert sok szép és jó is történik körülöttem, csak most valahogyan nem tudom értékelni. Kicsit megint kiégtem, és ez az érzés el szokott tartani egy jó ideig, ha nem teszek ellene semmit.

Mindig van bennünk rejtett tartalék, amihez bátran nyúlhatunk ha vészhelyzetbe kerülünk. Persze ezeket a tartalékokat is jól meg kell becsülni, hiszen kincsek ezek amiket őrzünk a szívünk mélyén. Sok-sok apró kis rész, ami alkotja és kiegészíti az egész lényünket. Vészhelyzet bármikor érhet minket, jó ha titkon számítunk is rá. Az első fontos lépés mindig a helyzetünk felmérése, vajon mennyire vagyunk felkészültek, és mennyire vagyunk sebezhetőek.