
Édesanyámnak sok szeretettel. :)
Már szinte folyamatosan fent vagyok éjjel, nem lesz ennek jó vége. Ezernyi csillag között álmodozom, bár csak lélekben, mert nálunk most egyáltalán nem csillagos az ég. Axel Rudi Pell dalait hallgatom, hallgass bele te is, ha van kedved. Mindig elkápráztatott a csillagok csodálatos világa. Mindig szeretnék hullócsillagot látni, mert akkor biztos teljesül 3 kívánságom. Persze lehet, hogy csak egy válik valóra, de az nekem éppen elég. Hosszú még az idő reggelig, addig is álmodozzunk, ilyenkor mindenki azt teszi, akár ébren van, akár alszik. Gyere, tarts velem, gondoljunk bele, mi történne, ha nem lenne ennyi csillag az égen. Bizony, sivár is lenne az életünk, és lehet, hogy nem is léteznénk, hiszen sok mindennek kell összehangoltan működnie ahhoz, hogy mi itt a Földön élvezhessük mindennapjainkat. Így éjszakánként mindig elgondolkozom, hogy mi végre születtünk, és mi a feladatunk a Földön, vannak-e rajtunk kívül még a világegyetemben, vagy csak mi vagyunk a kiváltságosok, akik élhetünk. Meddig lesz velünk az öreg Nap, és a fényes Hold? Meddig használhatjuk ki a Természet adta lehetőségeinket? A nagy végtelenségben hol van a mi helyünk? Teszünk-e nap mint nap azért, hogy egyre szebb életet élhessünk? Érdemes elgondolkodni ezekről a kérdésekről, és jó lenne válaszokat is találni.
Tulajdonképpen azért maradtam ilyen sokáig, mert a nagy életformaváltásomhoz keresek cikkeket, és ezt ilyenkor tudom a leggyorsabban elérni. Közben ráakadtam a youtube-on Axel Rudi Pell dalaira, és a hangulatomhoz most épp passzol a zene. Így elkanyarodtam a célomtól, de mindenképp megérte, mert számomra megnyugtató és kellemes dalok ezek. Ha te is fent vagy velem, hallgasd szeretettel. :)

Lánykoromban írtam naplót, azóta már ki tudja merre veszett el, de kaptam nemrégen a gyermekeimtől egy könyvet, ahol visszaemlékezhetek a régi emlékekre, fiatal koromban ért eseményekre. Ugyanis ebbe a könyvbe leírhatom, hogy mi volt még azelőtt, mielőtt ők megszülettek. A könyv címe: Anya, kérlek meséld el nekem! Emlékeket írhatok, visszaemlékezhetek a régi éveimre. Nagyon meghatott, amikor kinyitottam az első oldalt, hiszen a gyermekkorról, a felnőtté válásról, a szerelemről, önmagamról, nagyszerű érzésekről írhatok. Ekkor döbbentem rá, hogy hirtelen alig tudok feleleveníteni a gyermekkoromból (a kisgyermekkoromból) eseményeket, mert annyit felejtettem. Ezért is örültem a könyvnek, hiszen kicsit rákényszerít, hogy emlékezzem, még akkor is mikor már a betegséggel kellett harcolnom.

Hiába vagyunk mi emberek a legfejlettebbek a világon, mégsem vagyunk felkészülve olyan sorscsapások ellen, amik hirtelen csapnak le ránk. A váratlanul ért traumákkal szemben gyengék vagyunk. De épp ezért minden nap egy-egy hőstettet hajtunk végre, hiszen vállaljuk a ránk mért feladatainkat, és a vele járó jót vagy rosszat. Sokszor kerülünk olyan helyzetbe, amikor nincs visszaút, és a lehető legnagyobb erőnkre van szükség, hogy jól teljesítsünk.
Hát, most nézd meg! Körülbelül így festek most, fejemen a fülhallgató, előttem a klaviatúra, és a szemeim is már olyan nagyok, mint ennek a fülesbagolynak. Megint kísért az állandósult éjszakai ébrenlét. Ez a kisbagoly már jócskán bele van mélyedve a gondolataiba, szerintem meg sem hallaná, ha szólítanám. Így inkább veled töltöm az éjszaka egy rövid részét.
Mit is üzenhetnék az éjszaka kellős közepén? Azt biztos kívánom neked, hogy legyen szép az álmod, ha már nyugovóra tértél. Ha viszont ébren vagy még, akkor böngéssz a blogom bejegyzései között, és írj ha van kedved, mert én is örömmel írok neked. Vissza kellene térnem a napi ritmusomhoz. Még nincs tökéletes napirendem, mert akkor már én is aludnék, és lehet, hogy már a holnapi terveimről álmodnék. De annyira elkapott a hév, nagyon belelkesültem az írásba, nem is jön álom a szememre.
Nagyon örülök, hogy velem vagy, képzeld el, hogy az előző bejegyzésem volt a 700. bejegyzés, amit írtam neked. :) Így most egy kicsit ünnepelek is, kicsit vissza is fogok lapozni az előző írásaimhoz, nagyon kíváncsi vagyok, mennyire változott kb. két év alatt a stílusom is, meg a személyiségem is. Szeretnék még sokáig írni, ezért is kell fejlődnöm, a régi sebeket mind-mind elfelejteni, csak a jó és hasznos dolgokkal szabad foglalkoznom.
Megkedveltem bagolybarátomat, mert itt volt velem mindig, amikor éjszaka egyedül voltam, fogta a kezem, és segített továbbhaladnom. Szeretnék mindig másról írni, de valószínű, hogy a közel 700 írásból volt, amikor ismételtem önmagam, vagy éppen másokat. Ezért ne haragudj, igyekszem mindent úgy alakítani, hogy jókedvvel olvasd a blogot. Sokszor volt, hogy elkeseredtem, de volt olyan is, mikor hamar elfeledtem minden bánatomat, mert éreztem, hogy itt vagy velem lélekben, és legalább így a bejegyzéseken keresztül lehet egy közös esténk, reggelünk, vagy éppen most egy közös éjszakánk is.
Küldök neked egy jó kis dalt, hallgasd szeretettel, s légy jókedvű mindig. :)
Sok helyen olvastam már ezt a mondatot, amit most a bejegyzés címének adtam. Ami lényeges benne, hogy nagyon jegyezzük meg ezt a mondatot, tűnődjünk el rajta, gondoljunk minden nap rá, legyen mindig az eszünkben. Hasonlóan a következő mondathoz: - Gondold meg mit kívánsz, mert valósággá válhat. - Nem megijeszteni akarlak vele, de mégiscsak jó, ha szánunk az időnkből arra, hogy elemezzük, mit is jelentenek ezek a szavak.

Ez a kisgyermek is joggal mondhatja el a címben írt mondatot, mert ő már megnyert egy versenyt, amikor úgy döntött, hogy a szüleit választja, és egy csodálatos pillanatban meg is születhetett a kórházban. Sok-sok könnycsepp fog még végiggördülni az arcocskáján míg felnő, de már amikor felnőtt is lesz, sokszor fog eszébe jutni a mondás: - "sírni csak a győztesnek szabad!"
Úgy látszik, bizonyos érzéseket át kell élnünk, meg kell tapasztalnunk. Lehet, hogy ez által fejlődünk. Ha mindig csak ugyanúgy élnénk nap mint nap, unalmassá válnának a napjaink. Vannak kellemetlenebb érzéseink, amikkel nem szívesen töltjük az időnket, inkább mást csinálnánk, örülnénk ha odébbállnának a gyötrő gondolatok a fejünkből. De van, mikor nincs más út, szembe kell nézni bizony azzal, amit az életünk éppen nyújt nekünk. Ezektől az esetektől lehet, hogy már előre félünk, így még meg sem történt, mi mégis már napok óta romboljuk a hangulatunkat azzal, hogy valami borzasztó dolog van kilátásban.
Biztos, hogy mindenkinek van egy legeslegfontosabb dolog az életében, amit szeretne ha megvalósulna, beteljesedne. Vagyis van egy nagyon fontos célja, kívánsága. Ezért mindent odaadna az életéből, hogy ez sikerüljön. Nekem ilyen az életmódváltásom. Folyamatosan küzdök, hogy sikerüljön úgy élnem, hogy egészségesebb legyek. Az első dolog, amit ezért a célért tehetünk, hogy minden nap foglalkozunk vele, minden nap törődünk vele, és szánunk az időnkből egy keveset nap mint nap, hogy egyre sikeresebbek lehessünk, egyre több sikerélménnyel legyünk gazdagabbak.
Egy videót ajánlok a figyelmedbe, a címe: A gyógyító erők titka. Van, mikor már az orvosok is lemondanak a betegről, mégis, ha hiszünk, ha bízunk a gyógyulásban, a remény mindig ott van, és a legcsodálatosabb gyógyulásoknak lehetünk tanúi. Az édesanya bízott abban, hogy gyermeke minden rossz lelet ellenére is egészségesen megszülethet. Nem szabad feladni a reményt az utolsó pillanatban sem, mert a Természet csodákra képes, visszaadhatja, ami úgy tűnik, hogy elveszett már. Keresni, kutatni kell a gyógymódok után, és sosem szabad feladni a gyógyulásba vetett hitünket. Ha itt nem tudod megnézni, a youtube-on megtalálod A gyógyító erők titka címen.
Utolsó kommentek