"az élet nem mindig habos torta..."

Nagyon sokan vagyunk, akik mindig újrakezdik a fogyókúrát, az életmódváltást. Találtam egy blogot, ami nagyon tetszik, hiszen falásrohamok tarkítják az életemet, s ettől is vagyok időnként elkeseredve. Ha te is túlsúllyal küzdesz, olvasd, de lehet konzultációt is kérni.

Amiről szeretnék neked írni, az a változás életünkben. Oly sokrétű ez a változás, hogy van, mikor nem is tudjuk követni. Van, mikor úgy gondoljuk, nincs semmilyen megoldás a problémánkra. Így vagyok én a fogyival. Mindig visszahízok. Ezzel a bejegyzéssel magamat is a változásra szeretném ösztönözni.

Sokszor voltál már jókedvű biztos, amikor csak úgy ragyogtál a boldogságtól. Tartsd meg jó szokásodat, mert az arcod, de főleg a szemed árulkodik mindig a hangulatodról. Ha véletlenül megbánt valaki, az az arcodon megjelenik, hiába is próbálnád tagadni, nem tudsz már úgy a másik embertársad szemébe nézni, nem tudsz már olyan hangnemben beszélgetni vele egészen addig, míg újra meg nem bocsájtasz, és ismét jó hangulat van köztetek.

Sok alkalmunk van jót cselekedni, azt hiszem, hogy mindenki szeret is örömöt szerezni a társának. Nem csak ünnepi alkalmakkor tesszük ezt, hanem úgy hiszem, a vérünkben van, vagy örököljük, vagy megtanuljuk, hogyan lepjük meg szeretteinket. Jó látni ha boldog valaki, jó látni azt is, hogy mi tudtunk örömöt szerezni, s ha olyan meglepetést szerzünk, amiről az illető nem tudja, hogy mi voltunk, akik megleptük, akkor igazán boldogok lehetünk mi is. 

Találtam egy jó könyvet életmódváltáshoz. Aki szeretne új életet kezdeni nagyon sok információt talál ehhez a könyvben. A könyv írói: DR. Purebl György-Székely Eszter, és a könyv címe: Életrevaló útravaló. Alcím: Legyen életed a legjobb kézben: a sajátodban! Bárhol felütheted a könyvet, sok érdekes gondolatot találsz, de ha elejétől végig olvasod, az is nagy hasznodra lesz.

Vannak rosszabb napok életünkben, és van, mikor nehezen lábalunk ki ebből a rossz hangulatból. Rágódunk olyan dolgokon, amik talán nem is érnek annyit, hogy foglalkozzunk vele. Ilyenkor jól jöhet, ha elővesszük a tarsolyunkból a mindig mosolygós énünket, és mit sem törődve azzal, hogy léteznek problémák, jót nevetünk magunkon, hogy is lehettünk kétségbeesve az előbb. A humor, a jókedv, a viccelődés mind olyan fegyver, amit bármikor bevethetünk, ha elszomorodtunk valamin.

Ez a bejegyzés nem csak arra szolgál, hogy fogyj le, ha már nagyon idegesít a túlsúlyod, hanem egyszerűen arról szól, hogy minden napodat tudd megfelelő energiaszinten élni. Keresem, kutatom a fogyókúrás cikkeket, mert elszánt vagyok, és minél hamarabb le szeretnék fogyni, hajt az idő is, mert már félúton vagyok az ötven és a hatvanadik életkornál. Sosem hittem, hogy ennyire nehéz lefogynom. Követek egy fogyókúrázó társamat az interneten, 7 év kellett, hogy elég jó eredményt érjen el, de még mindig nincs a diétája végén. Csak gratulálni tudok hozzá, és ő tartja bennem is a lelket, mert nem szabad feladni sosem azt, amibe egyszer belekezdtünk, legyen az diéta vagy bármi más. 

Remélem, hogy jó hangulatban ébredtél, és elindultál utadra, vagy éppen ráérsz és otthon pihensz. Persze otthon is van dolgod, s nem mindegy, hogy a munkádhoz vagy a tevékenységeidhez hogyan viszonyulsz. A környezetünk is nagyban befolyásolja hangulatunkat, ilyenkor tudd, hogy nem annak a morcos embertársadnak kell megváltoznia, aki felidegesített már kora reggel, hanem jó, ha le tudod nyugtatni saját magad, nehogy tönkremenjen a mai napod. Esetleg még a holnapi is. Nekünk kell változtatni ott, ahol éppen szükség van rá.

Szükségünk van arra, hogy szeressenek, s mi is szerethessünk. Este van már, vajon kinek hogyan sikerült a napja? Van-e rendszer az életünkben, vajon tudunk-e időt szakítani egymásra? Mindenkinek kell egy biztos pont, amire vagy akire bármikor támaszkodhat. Legyünk mi az a biztos pont, mert társunk megérdemli, hiszen nem tudhatjuk vajon mit hoz a jövő, mit hoz a holnap. Lehet, hogy elszalasztunk egy napot, vagy többet is, amikor félvállról veszünk dolgokat. Még jó, hogy társunk hamar megbocsájt, de milyen sebeket hagyunk egymásban, ha nem törődünk kedvesünkkel, és családtagjainkkal. 

Azt hiszem nem vagyok egyedül azzal, hogy vágyom már egy jó kis tavaszi szellőre, a napsütésre, sétálni nagyokat, örülni, hogy végre megadta magát a tél. Lehet, hogy lesz még hideg, de ezek már csak az utolsó fogcsikorgatások, végül mi győzünk, és végképp letesszük a téli kabátunkat, programokat tervezünk, mert szükségünk van rá.