Jónak lenni, és jót cselekedni két különféle dolog lehet. Én szeretem, ha valaki tud nagyvonalú lenni. Mégpedig mindenkivel, kivétel nélkül. Hogy ez nehéz dolog? Persze. Lehet. Én sem tudok nagyvonalú lenni, mert pl. egy bizonyos komfortszinten élünk most ugye, amiről nem mindig tudok lemondani. Ahhoz, hogy valaki nagyvonalú tudjon lenni, tenni is kell valamit. És ehhez az első lépés, ha megvan bennünk a kellő jóság embertársaink iránt.
Az, hogy én régebben adtam a Szájjal és lábbal festőknek kb. évi 1000 ft-ot, az jó cselekedet volt, de nem voltam túl nagyvonalú, mert ők bizony elhalmoztak karácsonyi képeslapokkal és borítékokkal az ünnep idején. Sokkal többet érdemeltek volna.
Volt egy esetem. Kért egy asszony 20 ft-ot kenyérre, még az 1980-as években tőlem, de én nem bíztam meg benne, mert azt hittem, hogy elissza, megy egyenesen a kocsmába. Nem volt 20 ft-om, mondtam is neki, majd mikor már eltávolodtunk egymástól, akkor jutott eszembe, hogy a kabátzsebemben még előző napról maradt egy százas. Ha nagyvonalú lettem volna, utána mentem volna, és odaadom, mert nekem úgyis csak talált pénz volt, hiszen már megfeledkeztem róla, hogy ott van a zsebemben. De előítéleteim voltak, és így még 20 ft-ot sem adtam. Pedig mit számított volna?! Ha valóban a kocsmába igyekezett, biztos megtalálta a módját, hogy kapjon italra pénzt. De ha tényleg kenyérre kellett neki, akkor elég smucig voltam. Azóta is sokat gondolkodom ezen az eseten. Gondold át te is, hogy adnál-e pénzt, idegennek, ha kérne?
Nehéz mindenkivel jóhiszeműnek lenni, hisz úton-útfélen azt halljuk a híradóban, mennyi rossz hír van nap mint nap. Ha már jót cselekedni nehéz néha, gondoljunk bele, hogy jónak lenni viszont a világ egyik legjobb dolga, és szívükbe zárnak az emberek, ha észreveszik rajtad, hogy a jóság ott huncutkodik mindig nálad, s nem kell külön kérés, hogy jó tudj lenni társaiddal.
Fejleszd a jó tulajdonságaidat, ezernyi jóságot kapsz vissza te is mindenkitől, ha sikerül úgy élned, hogy már kora reggel elhatározod, ma valami jót cselekszel valakivel.
Emlékezz a bejegyzés címére: - a jóság mindenki tarsolyában fellelhető, hát éljünk vele! :)
Utolsó kommentek