Bekövetkezett az, amitől féltem. Nyár óta alig voltam rosszabbul, de most utólért amitől mindig is félek. Leromlottam, kimerültem. És sosem tudom, hogy mi váltja ki ezeket a rosszulléteket. Sejtem, hogy van oka, biztos is, hogy nem véletlenül gyengülök le. Nagyon nehéz újra visszakapaszkodni, és nagyon nehéz újra formába lendülni. Ez a gyengeség megbénít, nem tudom irányítani az életemet ilyenkor. Gyors leépülés és lassú gyógyulás szokott következni. Ezt a bejegyzést azért is írom, hogy ne hagyjam magam rosszabbodni tovább.
Mit tudok tenni? Először is egy nagy adag alvásra volt szükségem, ami jót tett, de sok idő megy el, ha csak ezzel próbálom gyógyítani magam. Tudom, hogy az is közrejátszott a leromlásban, hogy hagytam magam elerőtlenedni. Nem ettem olyan ételeket, amik frissítettek volna napközben. Alig mozdultam ki otthonról, nem voltam friss levegőn. Ami szokott még segíteni legtöbbször ilyen esetekben, ha elkezdek mozogni, tornázni, valami mást csinálni mint eddig csináltam.
Igen, így kellene most éreznem magam, mint a képen a lány. Vidámnak és életerősnek kellene lennem, és fittnek. Ez lesz a gyógyír a bajomra: a mozgás. Mégha nem is esik jól, hogy mozogni kell, tudom, hogy ezzel csak jót teszek magamnak, és újra helyreáll majd az egyensúlyom. Kemény diónak ígérkezik, mert a kényelmes tempó, az, hogy megszoktam, hogy aránylag elég jól vagyok, egy kicsit elbizakodottá tett. Meg kell, hogy értsem, vissza-visszatérő az én betegségem, és újra harcba kell szállni ellene.
Sokszor volt, hogy hétvégére esett az, hogy kiborultam. Ügyelet nincs ilyenkor az én betegségemre a mi városunkban, kénytelen vagyok gyógymódokat keresgélni a magam számára. Vidám embereket keresek, akik erősek, és tudom, hogy minden akadályt gyorsan legyőznek. Önmagamban kell tudnom megtalálni az erőt, és csak a hajamnál fogva tudom kihúzni magam a bajból. A kényelmetlen dolgokat bevállalva tudok lépésről lépésre haladni majd.
Figyeld a képet. A tökéletes boldogság, és a tökéletes egészség sugárzik róla. Te se hagyd magad, fordulj önmagad felé, egy kicsit befelé a szíved mélyére, és ott megtalálod, hogy mi is a baj gyökere. Én is egyelőre a mozgásra teszem a hangsúlyt. Örömöt ad, felszabadítja a gátlásokat, és jó kondiban, edzésben is leszek, ha tudom folyamatosan végezni a gyakorlatokat. Már késő egy edzésbe belekezdeni, de minél hamarabb kezdem el, annál hamarabb jön a gyógyulás. Ki kell zökkenni a rossz periódusból, a rossz sorozatokból, meg kell találni a módját, hogy mit tudok tenni egyedül és társakkal együtt is.
Egyszóval jön most egy jó darabig tartó öngyógyítás a részemről, mert így ahogy most vagyok, nem maradhatok. Valamilyen örömöt okozó tevékenységet kell ilyenkor találnom, és belemerülni a végtelenségig. Vagy legalább addig, míg egy kicsit összeszedem magam.
Küldök egy dalt neked, hogy legyen erőd neked is minden élethelyzetben. :)
Utolsó kommentek