Azt hiszem, jól jött mindenkinek ez a hosszú hétvége, főleg ez a mai ünnepnap, ami kifejezetten a pihenésről szól. A többi hátralévő napot is igyekezzünk ezért a pihenés jegyében tölteni. Jön majd vasárnap a szép anyák napja, ami azt hiszem, a legcsodálatosabb ünnepnap, amit mindenki családi körben tölt. Én is nagyon sokat gondolok az én anyukámra, tündéri teremtés volt, sajnos már nem él, de szép hosszú éveket élt meg. Nagyon hálás vagyok neki mindenért, mindent, amit csak tudok, tőle tanultam, szép kis családban éltünk együtt.
Amikor az édesanyámról gondolkodom, mindig könnybe lábad a szemem, eszembe jut az a sok minden, amire ő tanított meg, és amennyire csak telik tőlem, igyekszem is hasznosítani azt a tudást, amit kaptam tőle. Fáradhatatlanul dolgozott, amíg csak tudott. Emlékszem, hogy minden szavával biztatott engem még akkor is, amikor ő volt beteg és ő szorult rá a segítségre. Méteres hóban jártunk iskolába, amikor még csak másodikos voltam, gyönyörű telek voltak azok, szép téli tájakat lehetett akkoriban látni mindenfelé. Szerettem együtt élni a nagymamámmal is, nagypapámmal is, sok okosságot, bölcsességet tanultam tőlük. Teknőben fürödtünk nyáron és esővízben mostuk a hajunkat, a nagymamámtól tanultam meg mángorolni, régen így vasaltak, és volt olyan izzó parázsos vasalónk, olyan régi típusú, jó nehéz volt, alig bírtam felemelni. Télen nagy dunnában aludtunk, amikor meg kellett reggelente ágyazni, az komoly munka volt, több párna egymáson, meg a nagy dunna, szépre lehetett megcsinálni. Ekkortáj tanultam meg biciklizni, vidám voltam mindig, jókedvű és felszabadult. Szerettem, ha süt a nap, és szerettem mikor nagy pelyhekben hullott a hó, amikor az egész tájat betakarta a méteres hó. Sok hóembert és angyalkát csináltunk, sokat hógolyóztunk. Örömteli gyermekévek voltak. :) Szerettem élni, sok szeretetet kaptam, szerettem az életet magát, szerettem viccelődni, hülyéskedni, bolondozni, ez töltötte ki a gyermekkoromat. Egy szerető családnak rettentő nagy összetartó ereje van, sokat beszélgettünk, mindent megtanultam az édesanyámtól és az édesapámtól, amire csak szükségem volt. Élveztük az életet, jó volt, boldog voltam. Egyszerűen éltünk mindig, de teljes szeretetben, összetartásban, és én most is így szeretek élni.
Egy szép dallal köszönöm meg az édesanyámnak azt a sok jót, amit átélhettem, mindennap gondolok rá, és egyre inkább jut eszembe az a sok szép dolog, amit csak tőle leshettem el.
"Az anya szíve örökké a gyermekeié. A gyermekek szíve örökké az édesanyjuké."
"Az élet rövid, s az időnek szárnya van, mely elröpít örömet és élvezetet. Az igazi bölcsesség abban rejlik, hogy miután nem tudhatjuk, meddig tart, sosem szabad feláldozni a mát a holnapnak, a jelent a jövőnek."
Szeretlek Édesanyám! <3
Utolsó kommentek