"Az emberek tele vannak bizonytalansággal. Nincs belső harmóniájuk: érzelmeik nem követik akaratukat, akaratuk sokszor nem elég elgondolásaik megvalósításához. Ezért aztán menekülnek önmaguktól! Meghasonlanak önmagukkal és nem merik totálisan élni a jelent. A másokhoz való viszonyunk megbomlani látszik. Egyre jobban elzárkózunk egymástól."
"A harmónia a másokkal való életünkből is hiányzik. Már-már képtelenek vagyunk meglátni a természet szépségeit, párbeszédet folytatni a madarakkal, folyókkal, virágokkal, fákkal és pipacsos mezőkkel, állandóan idézve a szép gyermekkort." - Schirilla György szavait idéztem Az élet tankönyve című könyvéből.
Én is próbálom megélni a jelent a maga valóságában, de lássuk be, ez nem mindig könnyű. Kísért a múlt árnyéka, gyötrődünk mi is lesz holnap, és a jelent elmulasztjuk. Nem tudjuk megélni a most varázsát. Azt a pillanatot, ami tudjuk, hogy egy szempillantás alatt elsuhan, és hiába keressük később, nem találjuk meg.
"Az igazi boldogság bennünk rejlik, egészségünkben, lelki békénkben és jó emberi kapcsolatainkban."
Őrizzük meg szívünkben egymás szeretetét. Nem vagyunk egyformák. Van, aki szenvedélyesen ki tudja mutatni érzelmeit, van, aki csak belül érzi a szeretetet, nem tudja kellőképpen kinyilvánítani. Ezért kell törekednünk a belső harmónia elérésére, és meg kell keresni a kulcsot a másik ember felé.
"Az egész világ őrülten keresi a boldogságot. S mégis, mily kevés az az ember, aki elmondhatja magának és másoknak, hogy messzemenően kiegyensúlyozott és boldog."
Hallgass meg egy dalt, amit sok szeretettel küldök neked. :)
Utolsó kommentek