Ugye hogy neked is ismerős a régen énekelt dal kezdősora? Milyen sokszor énekeltük, míg gyermekek voltunk, később mikor már fiatal felnőttek lettünk és még később, mikor már a mi gyermekeinkkel együtt énekeltük ezt a kis dalocskát.
Amiért eszembe jutott ez a dal, az az, hogy olyan jó érzés visszagondolni a gyermekkorunkra, arra a sok szépre és jóra, ami velünk történt akkor. Jártuk a táborokat, barátokat szereztünk magunknak, címeket cseréltünk és jó sokáig leveleztünk újdonsült barátainkkal. Hogy miért ér véget a gyermekkor olyan hirtelen és egyszerűen, nem tudom, de azt tudom, hogy senki sem akar mindenáron felnőtt lenni, mégis belecsöppen az élet körforgásába, s nincs mese, felnőtt módon kell már gondolkodnunk. Miénk már a felelősség, a döntéseinkért igencsak vállalnunk kell önmagunkat, de amikor csak tudunk, gondoljunk vissza a régi gyermekkorunk minden csodálatos eseményére. Legyünk felnőttként is olyan játékosak, mint voltunk gyermekkorunkban, és ha már nekünk van gyermekünk, lessünk el trükköket, vajon ma hogyan is él boldogan egy tizenéves vagy hogyan készül felnőtté válni ebben a néha zűrzavaros világban.
Van, mikor épp ez korosztály találkozik a stresszel a leginkább. Meg kell küzdeniük azzal a felfogással, hogy megbélyegzik őket a mondattal, miszerint - "bezzeg az én időmben!", vagy "ezek a mai fiatalok...!'. Épp elég változáson mennek keresztül kamaszkorukat tekintve, nem hiányzik még pluszban, hogy bántsák őket. De mi van a kisgyermekekkel? Ők olyan felszabadultak, hogy bármit csinálhatsz, nem tudod elvenni a jókedvüket, ők olyan felszabadultan éneklik, hogy - "Ha jó a kedved üsd a tenyered!", hogy ilyenkor mi is csatlakozunk hozzájuk és együtt énekelünk velük.
Sok dalt elfelejtettem már a gyermekkoromból, de most, hogy az unokák cseperednek, egyre több előbukkan és visszaidézi az én gyermekkoromat, amikor felhőtlenül tudtunk játszani egymással, és volt is időnk mindenre. Legyünk néha gyermekek, ébresszük fel a bennünk lévő gyermeki bájt, és élvezzük az életet úgy ahogy akkor tettük, mikor még fiatalabbak voltunk. Nem jó hirtelen felnőni és belecsöppenni a taposómalomba, ahol csak stresszes napok várnak ránk időnként. De ha elég ötletesek vagyunk, ha a jókedvünket meg tudjuk őrizni, és a fiatalságunkat át tudjuk vinni a felnőtt korba is, akkor nincs semmi vész, mert a bennünk lévő gyermeki énünkre sikerül figyelnünk.
Találd meg minden napban azt az örömöt, ami vár rád, fedezd fel a pillanatok szépségét, és örülj együtt a többi gyermekkel és fiatallal, hogy varázslatos napokban lehessen részed. :)
Hallgass meg egy dalt és gondolj vissza a gyermekkorod minden szépségére. :)
+ egy ráadásdal csak neked. :)
Utolsó kommentek