Nem mindegy, hogyan is állunk hozzá éveink múlásához. Ha túl negatívan akarok fogalmazni, akkor igen!, érzem, hogy öregszem, mert itt fáj, ott fáj, mindenhol fáj minden. Ha pozitívabban közelítem meg a dolgot, akkor csak idősödöm, de ezt a meglátást sem szabad félvállról vennem.
Mostanában sokat olvasok az egészségről, meg a hosszú életről, no, meg a hosszú egészséges életről magáról. Nem titkolt szándékom, hogy elkerüljek bizonyos betegségeket, amiktől megijedek. Mindenkit csak arra tudok biztatni, hogy rendszeres időközönként menjen el laborvizsgálatra, sok minden kiderül belőle, és talán meg is nyugszunk, ha jók lesznek az értékek.
Amíg fiatalok vagyunk, mit sem törődünk az egészségünkkel, lehet, nincs is rá szükségünk, mert alapból, ösztönösen jól étkezünk. Később valamiért ez kibillen a rossz irányba, és ahogy telnek-múlnak az évek, egyenes arányban úgy következik be, hogy egyre több és több betegséget kapunk el. Ha nem vigyázunk, kialakulnak olyan betegségek is, amiket nagyon nehéz már visszafordítani. Ezért különösen kell vigyáznunk magunkra.
Az, hogy eltelik kb. húsz év az életünkből, és csak azt vesszük észre, hogy egyre gyengébbek vagyunk, az már jelent valamit, azt, hogy nem tartottunk be bizonyos alapelveket, amik segítették volna az egészségünk megőrzését. Húsz év lehet sok idő, de lehet nagyon kevés is, attól függ, hogyan szemléljük. Húsz év alatt kialakulhat olyan betegség nálunk, amit megelőzhettünk volna, ha ésszerűbben gondolkodunk. Épp a cukorbetegségről olvastam, hogy amikor már kialakul a betegség, az már régen késő, mert korai előzményei is vannak, már tíz évvel korábban is lappangott bennünk valami, amire ha felfigyeltünk volna, nem lettünk volna cukorbetegek. Például egy akkoriban végzett laborvizsgálat már előrejelezhette, hogy gyakorlatilag gond van az étkezésünkkel. Lehet, szólt is a háziorvos, de nem volt még vészes a helyzet, csak diétázni kellett volna egy kicsit. Megelőzhettük volna a betegséget, ha mindent betartunk.
Sok mindent elárul egy-egy laborérték. Az, hogy én is idősödöm, és egyre inkább figyelek oda magamra, nem jelenti azt, hogy nem kellett volna hamarabb észbekapnom. Hogy ne öregedjek meg idő előtt, alaposan utána kell néznem, hol is rontottam el, ha már most nem érzem jól magam egészségileg. Legfőbb kincsünk az egészségünk. Legfőbb szívügyünk kellene hogy legyen az egészségünk. Mindennap este vagy reggel, de lehet este is, reggel is, törődnünk kell az egészségünkkel. Ki kell deríteni, hogy mi okozza a fásultságunkat, a rosszkedvünket, azt, hogy hamar indulatosak leszünk esetleg, de ha már itt-ott fáj valami, már akkor el kellene gondolkodni azon, mi okozza ezt, és hogyan is szüntethetnénk meg a fájdalmat.
Gondolj mindig önmagadra legelőször, amikor csendben a jövőn gondolkozol. Mit tudsz másképp csinálni, hogy jobb napjaid legyenek és örömmel térjél nyugovóra, vagy min kell változtatnod, hogy energikusabb legyél, jobb kondid legyen és bírjad a strapát? Csak akkor lépjél tovább a gondolkodásban, ha van terved a hosszú boldog élethez, ha már tudod hogyan is fogod ezt megvalósítani. Minden más ráér később! Az egészséged legyen mindig az első, amikor az öregedésen vagy az idősödésen gondolkodol. Minden más ráér később!
Hallgass meg egy dalt, hallgasd szeretettel. :)
Utolsó kommentek