Az, hogy milyen természetünk van, lehet, örököltük is a szüleinktől, de jórészt tudjuk befolyásolni és nevelni is tudjuk magunkat, hogy minél szelídebbek, és egyszerűen természetesek legyünk.
Mostanában többször fog el az indulat engem, minden különösebb ok nélkül. Ennek szerettem volna utánajárni, ezért elkezdtem gondolkodni önmagamon és a saját kis természetemen. Arra jöttem rá, hogy néha csak hajszálnyi kis hibák okozzák azt, hogy ingerültebbek leszünk, és a dühünket nem tudjuk min vagy kin levezetni. Ilyen hajszálnyi hibák mindig is vannak és lesznek is az életünkben, ezt nem tudjuk kivédeni, maximum fel tudjuk készíteni magunkat, hogy ne vegyük annyira a szívünkre a nehezteléseinket.
Néha elég egy célzásnak vett szó vagy mondat, amit magunkra veszünk, és máris megfordult velünk a világ a rossz irányba. Ha ezt észre tudjuk venni, már nyert ügyünk is van, mert kifundálhatjuk rá az ellenszert. De miért is sértődünk meg olyan nagyon hamar? Miért veszünk mindent a szívünkre és a lelkünkre? Én nagyon figyelem az érzelmi reakcióimat, mert ez a ludas ilyenkor, amikor nagyon megbántottnak érezzük magunkat. Az érzelmi kitörések igen gyakoriak az életünkben, még akkor is így van ez, ha pozitív ez a megnyilvánulás. Amikor én megharagszom egy rossznak ítélt mondatért, amit lehet, nem is nekem szántak, csak én vettem magamra, akkor ha hagyom, hogy eluralkodjon a kialakult dühöm, beláthatatlan következményei lehetnek ennek. Mint a riadólánc egymást hergelik bennem a különféle érzelmi hullámok, egyre rosszabb és rosszabb helyzetbe kerülök. Csak úgy tudok ezen segíteni, ha elengedem a fülem mellett a bántónak hitt megjegyzést. Ez nagyon nehéz időnként, sőt, van, amikor meg sem tudom tenni, de folyamatosan nevelem magam, hogy inkább szeretetteljes érzéseim legyenek, mint romboló hangulataim.
A természetünk olyan, hogy bármit befogad, ha nem vagyunk túl makacsok, és bármit szívesen vesz, ami örömteli érzésekkel jár. Erre is kell törekednünk, hogy örüljünk az életnek minden egyes pillanatban, vegyük észre a számunkra fontos és szép dolgokat, és gyarapítsuk önmagunkban az olyan érzéseket, amik szinte elvarázsolnak, amik csodálatossá tehetik minden percünket. Sokfélék vagyunk, nem vagyunk egyformák, különbözünk egymástól, de egyben biztosan egyezik a természetünk, mégpedig abban, hogy mindenki a boldogságra törekszik, szereti ha olyan hangulata van, amit sohasem zavarhat meg sértő vagy bántó megjegyzés. Legyünk békés természetűek, és ha véletlenül megbántva éreznénk magunkat, vegyük úgy, hogy ez csak egy kis múló hangulatingadozás, amin könnyen változtathatunk, ha figyelünk a belső érzelmeinkre.
Hallgass meg egy dalt, s mindig szeretettel a szívedben térjél nyugovóra! :)
Utolsó kommentek