Amikor úgy érzed, hogy hiányzik az életedből valami, sokszor elkeseredsz, mert nem tudod mivel pótolni a hiányát. Teszel-veszel a szobádban, csinálsz ezt azt, de igazándiból sehogy sem érzed jól magad a bőrödben.
Miért is alakul ki ilyen érzés bennünk? Talán elveszítettünk valakit, vagy valami annyira hozzánk nőtt, hogy már ragaszkodunk a jelenlétéhez és nem tudunk nélküle létezni. Nagyon nehéz legyőzni a hiány érzését, mindig is marcangolni fog minket valami, hogy netán mi okoztuk ezt magunknak. Lehet, hogy így volt, de utólag már nemigazán jó keseregni rajta, mert odavész a lelkesedésünk minden iránt. Valahol el is veszítjük ilyenkor a fonalat, ami összeköt minket a valósággal. Nem tudunk józanul gondolkodni, nem is érdekel semmi sem, ami meghozhatná a jókedvünket. Magunkba roskadunk, emésztjük magunkat, fáj a szívünk, és nincs aki fel tudna vidítani bennünket.
Ha úgy érzed, hogy most nem teljes az életed, gondolkozz el ezen, mert mindig ki lehet deríteni, hogy mi is okozza mindezt. Talán nem kapsz elég figyelmet, talán többre vágysz, mint amit a sorsod épp felkínál neked, talán volt valami, ami kiváltotta ezt az érzést, és nem tudsz megbékélni a helyzeteddel. Én sem nagyon tudom, hogy ilyenkor mit is lehet csinálni, ami megszüntetné a kínzó érzést, mert pótolni valamit, ami hiányzik nekünk, azt nagyon nehéz. Mégis reménykedni kell, hogy holnap már másképp érzünk majd, vagy túl tudjuk tenni magunkat a hiány érzésén. Az biztos, hogy ilyenkor nem jó fontos dolgokban dönteni, mert nem vagyunk a helyzet magaslatán, és nem biztos, hogy a lehető legjobb döntést hozzunk a magunk számára. Azt tapasztalatból tudom, hogy egy rossz döntés, egy rossz szó vagy mondat még évtizedek múlva is megkeserítheti az ember életét. Amikor például elveszíted valaki bizalmát, vagy szeretetét, nem is tudod már helyreállítani ugyanazt a kapcsolatot, mint az volt előtte. Ha éppen te voltál a vétkes, akkor lelkiismeretfurdalás fog gyötörni még sok-sok év múlva is, mert nem tudod már visszacsinálni a helyzetet, kénytelen vagy olyan tudattal élni, hogy elvesztetted azt, amit a legjobban szerettél, ami a boldogságod volt. Szívfájdalommal élni pedig túl sokáig nem lehet, mert biztos, hogy belefutunk valamilyen betegségbe.
Sok minden határozza meg, hogy milyen épp az aktuális hangulatunk. Ha úgy érezzük, hogy hiányzik valami az életünkből, legjobb kideríteni, hogyan is lehet visszaszerezni vagy hogyan is lehet úgy élni, hogy nyugodtan és békében hajtsuk álomra a fejünket minden nap. Egy kis gondolatértékelés sosem ártott meg még senkinek, szánjunk mindig kellő időt erre, és talán ki tudjuk deríteni, hogy mi hiányzik a szívünknek és a lelkünknek, és azt hogyan is tudnánk orvosolni. Én sokszor fordulok a zenéhez, amikor valami bánt, vagy valamiért nem érzem úgy magam, ahogyan szoktam. Van, amikor kisírom magamból a bánatom, van, amikor megnyugtat ha hallok egy zeneszámot, van, amikor sikerül a borúsabb hangulatomat vidámmá varázsolni. Ez most is így történt, meghallottam egy régi dalt, és visszaidézte a régi fájdalmas emlékeimet, de egyben sikerült is megnyugtatnia, mert tudom, hogy kihúzza belőlem a rossz érzéseket, és nem hagy kétségek között. Hallgasd meg, én nagyon szerettem régebben is ezt a dalt, hallgasd szeretettel. :)
Utolsó kommentek