"az élet nem mindig habos torta..."

Akár akarom, akár nem, most kénytelen vagyok szünetet parancsolni magamnak az írásban, készülődöm én is lelkesen a karácsonyra. Legközelebb körülbelül január közepén tudok érdemlegeset írni, addig mi is ünneplünk itthon a családdal. :)

Nagyon sok év telt el, mire tudtam változni, tulajdonképpen egy folyamatos változás történt, ahogy telt az idő, úgy alakultam én is a jó irányba. Ránézésre senki sem tudja megmondani, hogy én beteg vagyok, sokan csodálkoznak is, amikor megemlítem.

Van, hogy visszaemlékezem a régi kórházban töltött időkre és sokszor eszembe jut, hogy volt például egy szobatársam, akinek eltűnt a gyűrűje (sok lopás volt a kórházban, nem mindenre derült fény). Én annyira lelkiismeretfurdalásos lettem, azt hittem, hogy engem okolnak, rólam hisznek fals dolgokat.