"az élet nem mindig habos torta..."

Most már "csak" annyi a bajom, hogy jól meg vagyok fázva, és a köhögésem nem akar csitulni. De ez is elmúlik egyszer, már van türelmem kivárni a gyógyulást.

Nagyon gyenge vagyok, szinte semmit nem javultam, alig tudok járni, nagyon sokat kivett az erőmből ez a vírus.

Nincs mit szépíteni a dolgokon, sajnos karanténban vagyok. Ettől féltem, és amitől az ember legjobban fél, az általában be is következik. Nagyon csúnyán elkaptam a covid vírust, ilyen rosszul még életemben nem voltam.

Néha írok egy-egy bejegyzést a mozgásról, ösztönözve magam arra, hogy ne feledkezzem meg a fontosságáról. Mindenkinek a könyökén jön már ki a szó, hogy "mozgáshiány", pedig nem véletlenül jut néha ez eszünkbe.

"A boldogság (...) nem feltűnő, nem kitörő. Olyan egyszerű, mint egy gesztus vagy egy mosoly. Mint az ujjaid között átpergő víz." (Kiss Nikoletta) - Azt hiszem, ennél egyszerűbben még senki sem fogalmazta meg, hogy számára mit is jelent a boldogság. 

Nem mindig vagyunk tudatában annak, hogyan is kezeljük egy napunkat. Amikor nem tudod befolyásolni az életedet, az idegőrlő tud lenni. De vajon lépést tudunk-e tartani vele?

Újra itt egy hétvége, és még nincs olyan hideg, hogy ne lehetne programokat tervezni hozzá. Már valószínű, hogy végeztél a mai és az egész heti munkáddal, így lesz időd kikapcsolódni is. Vár a családod, együtt lehettek, együtt tervezhetitek az estét, a másnap reggelt és az egész hétvégét.

Időm, mint a tenger! - szoktuk mondani néha tréfásan, amikor várakoznunk kell valamire, de valljuk be, drága kincs az időnk, és nem is jó visszaélni vele. Olvasom a bölcs megállapítást, miszerint "Nem az számít, hogy mennyi időnk van, hanem hogy mit kezdünk vele." (Ken Liu)

Mit gondolsz, ha ránézel a képre? Egyértelmű, hogy egy meglepődött arcot látsz, de ez az arc teli van örömmel, jókedvvel. Ezt az örömöt, ami bármikor utolérhet téged, ne add semmiért, vigyázz rá, és gyarapítsd! :)

Mindig is szerettem a küzdősportokat, a karatét különösen. Benne van az erő, a fegyelem, és a tisztelet is. Amikor Olimpia van a tv-ben, nagyon szoktam drukkolni a magyar versenyzőknek. Mindig elgondolkodom azon, mennyi energia, lemondás, akarat, és mennyi idő szükséges ahhoz, hogy valaki élsportoló legyen. Hosszú-hosszú évek munkája ez.