Időm, mint a tenger! - szoktuk mondani néha tréfásan, amikor várakoznunk kell valamire, de valljuk be, drága kincs az időnk, és nem is jó visszaélni vele. Olvasom a bölcs megállapítást, miszerint "Nem az számít, hogy mennyi időnk van, hanem hogy mit kezdünk vele." (Ken Liu)
Amikor reggel felébredsz, még nem is sejted mennyi mindenre kell majd időt szánnod. Nemcsak a soron lévő feladataidat kell megoldanod, közbejönnek váratlan események, amik felboríthatják a menetrendedet. Ilyenkor kerülhetsz időzavarba, ha nem vigyázol. És, ha végül ez megtörténik, vajon mitévő is legyél?
Jut-e időd egy csésze forró teára minden reggel? És egy kiadós reggelire talán? Remélem, hogy igen, mert így kedvesebben tudod kezdeni a napodat. Nem jó az állandó rohanás, pedig hogy ki vagyunk neki téve sok esetben! És este, mikor hazatérsz a munkából? Van-e időd elmesélni a kedvesednek mi is történt veled a minap? Bízom benne, hogy igen, mert így kedvesebben tudod befejezni a napodat. De addig, míg elkezded a napot, s végül be is fejezed majd, mi történik veled?
Ha úgy érzed semmire nincs időd, próbáld a magadévá tenni a fenti bölcs mondást, és ne azt nézd, hogy mikor mire jut időd, mikor mennyire van szükséged belőle, hanem hogy ki tudod-e hozni a rendelkezésre álló idődből azt, amit szeretnél. Az időzavar egy kis rabló tud lenni. Elveszi még azt a kis maradékot is az életünkből, amire pedig annyira számítottunk.
Amit már megtettél, arra szántál annyi időt, amennyi szükséges volt. Rááldoztad, mert fontos volt a számodra. Ami még előtted van feladat, soknak tűnhet, mert még nem találtad ki hogyan is oldjad meg őket. Azt tudod, hogy a perc hol kínzóan lassú tud lenni, hol meg sebesen vágtat a célja felé. Meg kell szelídíteni a magunk számára az időt, ha azt szeretnénk, hogy mindig mindenre legyen elegendő belőle. Van, mikor nekünk kell alkalmazkodni hozzá, de van olyan helyzet is, mikor a kezünkre dolgozik. Ha elég bölcsen választod meg azt, hogy mikor mit tegyél, és mikor mit ne tegyél meg, az időt a szolgáddá fogadhatod. Bár, én úgy érzem, kicsit mintha mindig az idő járna elől és mi kullogunk utána. De trükköket mindig be tudunk vetni, és kell is, hogy ezt tegyük.
Akik reggelente, még mielőtt elindulnának a munkába, szakítanak időt arra, hogy körbefussák a háztömböt ahol laknak, ők vajon milyen időbeosztással élnek? Igyekeznek korán kelni, előtte jót aludni, és előző este már időben aludni tértek. Kipihenten ébrednek, betervezték mára a futást, és nincs is olyan akadály, ami ezt felborítaná. Jobban is teljesítenek a munkában. Persze nem teheti meg mindenki, hogy reggelente lefusson néhány kört. Ami számodra fontos, arra szánod az időd legtöbb részét. Ez a lényeg, hogy mindig arra jusson az idődből, amit szeretnél elérni, akkor nem lesz hiányérzeted. Csak akkor nem leszel kibékülve az időddel, ha fölöslegesen pazarlod, nem értékeled a fontosságát. Ha mindent időben tudsz megtenni, akkor nyugodt leszel, és eredményes is. Ehhez viszont az kell, hogy mindig vedd számításba, mennyi idő áll rendelkezésedre egy napon. Tudom, 24 órából áll egy nap, de ezt lehet okosan is kihasználni és haszontalanul is. Mindig tudd mit teszel! Így nem ér majd csalódás.
"Az élet nem szól másról, mint hogy a lehető legkellemesebb módon igyekezzünk agyonütni az időt." (Hendrik Groen)
Hallgass meg egy dalt, s aludj jót, álmodj szépeket! :)
Utolsó kommentek