"az élet nem mindig habos torta..."

Valami mindig megváltozik az életünkben. Vagy el tudjuk fogadni, vagy nem. Sosem tudhatjuk, mi vár ránk. Egy véletlen baleset és már az utcán találjuk magunkat, ahol barátokat szerezni nem könnyű. Megélni még nehezebb. Egyre lejjebb kerülünk a mélybe, minden úgy látszik összeesküdött ellenünk.

Most lesz június 6-án három éves a blogom. Amiért újra szóbahozom, az az, hogy egy kicsit értékeljem magam ahhoz képest, amikor is belekezdtem az írásba. Az egész blog arról szól, amit az egyik bejegyzésben még a legelején írtam: - Leküzdeni a rosszat, s gyarapítani a jót! Szokássá tenni a jót, a kedveset! - Minden írásomban erre törekszem, és ezáltal tudunk gyógyulni is.

Sokat gondolkodtam, vajon miért is írom ezt a blogot. Eszembe jutott egy történet, amit régen olvastam valahol, te is több helyen megtalálhatod a neten. Istenről szól, és a hitről. Egy oldalon találtam rá erre a történetre, és ezt a linket osztom meg veled. A történet címe: Lábnyomok - a szerzője ismeretlen. Olvasd el, és egyből megérted, hogy miért is kezdtem bele a blog írásába. Ha nehéz időszakot élek meg, mindig eszembe jut ez a történet, visszagondolok azokra az estékre, reggelekre, hajnalokra, mikor igyekeztem gyógyulni, és ez csak úgy sikerült, ha írtam. Kiírtam magamból a szenvedést, a fájdalmat, de az örömöt is, a gyógyulás örömét, mikor már éreztem, hogy egy kicsivel jobban vagyok. Jó volt írni, szerettem, és sikerült is jobb állapotba kerülni.

Ha gondban vagy, vagy beteg vagy, vagy valami bánt, jusson eszedbe az iménti történet, és soha ne feledkezz meg arról, hogy nem vagy egyedül. Mindig van segítőd, mindig van, aki melletted áll, mindig akad olyan valaki, aki Istenhez hasonlóan a karjaiba vesz, és végigvisz a göröngyös úton, egészen addig, míg a saját lábadon is meg tudsz állni. Sose feledkezz meg ezekről az emberekről, és sose feledkezz meg a sok jótéteményről, amiben részed van nap mint nap.

A youtube-on is megtalálod ezt a történetet.

Minden pillanatban elég erősnek kell érezned magad, hogy meg tudd tenni, amit meg kell tenned. Nem mindig vonhatjuk ki magunkat a forgalomból, a felelősségvállalás alól, vállalnunk kell önmagunkat, és ahogy érzünk, úgy kell cselekednünk is. Nem vagyunk láthatatlanok, minden tettünknek következménye van, minden cselekedetünket olyan hatás követi, amely kihat a mi életünkre is, és a társainkéra is.

A szívünk egy nagy rejtély. Sosem tudhatod, hogy a következő pillanatban hogyan fogsz érezni. Hangulatunk folyamatosan változik. Legyőzni, befolyásolni nem könnyű feladat. Olyan pillanatokban törnek rád kínzó gondolatok, mikor egyáltalán nem számítasz rá, és így nem könnyű felvenni a harcot ellenük. Mintha csak egy börtönben lennél, úgy el vagy zárva a gyógyító és lelkesítő érzésektől, s mint egy puzzle darabot úgy keresed a hiányzó részt a mai vagy a holnapi napodhoz.

Hiába a nagy igyekezet, hiába a nagy lelkesedés, ha nincs kellő akarat egy életmódváltáshoz. A tökéletes étrend című könyvben olvasom, hogy - " ...egy nap sikere attól függ, az agyunk mennyire érzi jól magát." - Igenis ki kell szolgálnunk az agyunkat, meg kell neki adni azt, amire vágyik. Ha nem megfelelő étellel tápláljuk, ingerlékenyek leszünk, dühösek, esetleg még agresszívek is. De ha megadjuk az agyunknak azt, amit kér, amire vágyik, életerőssé és energikussá varázsol egyszeriben minket.

Van egy spirálfüzetem, amiben írom, hogy aznap milyen érzelmekkel nem tudtam megbírkózni. Egyben napirendet is írok bele, és olyan titkos dolgokat, amit szeretnék aznap megvalósítani. Például miért van épp rossz hangulatom, és mit tudok tenni azért, hogy ez megváltozzon. Azután jön a gyakorlati megvalósítás, jó, ha még aznap sikerül kigyomlálnom a rossz érzéseket magamból.

Legyünk olyanok, mint a kisgyermekek. "Egy átlagos gyermek naponta százötvenszer nevet, míg egy átlagos felnőtt négy-nyolc alkalommal." - Volt a gimiben egy évfolyamtársam, akitől megtanultam, hogy a humor, a vicc, a nevetés nagyon fontos az életünkben. Ez a fiú élvezte az életet. Mindig jó kedve volt, mindig tudott egy rövid csattanós történetet mesélni, és öröm volt a társaságában lenni. Én is jókedvű lány voltam, de olyan jóízűt nem tudtam nevetni, mint az említett fiú, aki mindig az élet napos oldalát látta meg. És igyekezett is így élni, de természetes adottsága is volt a humorhoz, jól tudott viccet mesélni, és nem egykönnyen lehetett kihozni a sodrából.

Nincs rosszabb, mint mikor már korán reggel nyomott hangulattal ébredünk, és nem tudjuk, hogyan is változtathatnánk rajta. Mindig van lehetőséged fordítani a rossz érzéseken, csak tudnod kell várni egy kicsit. Vagy ha végképp türelmetlen vagy, azonnali segítséget is igénybe vehetsz. Ha tudsz várni, elhiheted, hogy az idő sok bonyolult helyzetet megoldott már. Csak türelmesen kell tudni várni, míg eloszlanak a sötét felhők a fejünk fölül. De ha nem tudsz várni, azonnal cselekedned kell.

"Az élet nehéz. Hidd el, csak akkor van esélyed, ha felkészülsz!" - Kegyetlenül őszintének kell lenned magadhoz, ha azt szeretnéd, hogy életed simán és töretlenül haladjon előre. Másképp nincs esélyed, és másképp nem is érdemes élned. De ha tudsz őszinte lenni minden körülmények között, bármilyen csapás ér, mindig talpra tudsz állni, és újra tudod kezdeni azt, amiről azt hitted végleg elvesztetted.