"az élet nem mindig habos torta..."

Van valami megfoghatatlan abban, ha valaki életmódváltásra "adja a fejét". Először nem is tudjuk hogyan kezdjünk hozzá, később, mikor már van egy-két ötletünk, nem biztos, hogy nálunk működne a módszer. Nem bízunk eléggé önmagunkban. Pedig valahogyan el kell kezdeni, bele kell vágni az elejébe, erőt kell meríteni, motiválni kell magunkat, hogy meglegyen a kellő akarat a kezdéshez.

Ha megígérünk valamit valakinek, vagy akárcsak önmagunknak, bizony illik betartani az ígéretünket, hogy mások is adjanak a szavunkra, higgyenek bennünk. Nagy lépést teszel az életedben, ha tudod vállalni önmagad, mindig lehet rád számítani, mert megbízható ember vagy. Különfélék vagyunk. És még ha önmagunkba nézünk is, láthatjuk, hogy mi magunk is különbözőféleképpen reagálunk a minket ért eseményekre. Az adott szó sokat számít. Nem mindegy, hogy hogyan vélekednek rólunk, mit is gondolnak rólunk a többiek, mikor fontos feladatokról van szó.

Könnyen mennek a nappalok egymás után, a reggelt követi az este, az estét a reggel, és már megint indulnunk kell, hogy megtegyük a napi feladatainkat. Sokszor mondjuk, hogy - milyen hamar vége lett a napnak -, pedig még csak most kezdődött el. Sokszor nehezen indul a reggel, mégis észre sem vesszük, máris este van megint. Ha kiegyensúlyozottan élsz, neked nincs hiányérzeted, mert megélsz mindent a maga valójában. Neked minden nap azt a varázst hozza el, amit vársz egy naptól. Te vagy az, aki tesz ezért, és te vagy az, aki át is éli az örömöt, a bánatot, mikor mit hoz az élet.

Talán el sem hiszed, hogy minden nap a maga tökéletességében jelenik meg. Akár éjszaka van, akár nappal, mindig fel tudsz fedezni benne olyat, amit eddig még nem tapasztaltál. És ez jó. A lehetőségeink végtelenek, ha jobban belegondolunk. Megérint az új, az újdonság varázsa minket, és akaratlanul is visz egy olyan érzés felé, amit talán megnevezni nem is tudunk.

Ha ma elindulsz és megkezded a napodat, gondolkodj el azon egy kicsit, hogyan is tehetnéd a mai napodat olyan tökéletessé, hogy majdan az unokáidnak is elmesélhetnéd, mert annyira emlékezetes volt. Minden napnak így kellene elébe nézni, várni rá, és cselekedni tudni a kellő időben. Mindig ott lenni, ahol épp szükség van ránk, és ahol mi is úgy érezzük, hogy most épp jó helyen vagyunk.

Talán nehéz mindig elcsípni ezt a tökéletes pillanatot, de minden napban ott bújkál ez a fajta összhang, a pillanat varázsa, az az egy másodperc, vagy tizedmásodperc, amit észre kell tudnunk venni. Aki nem veszi észre, lemarad, és várhat a következő napra. Ezért légy résen mindig, figyeld, hogy elkaphasd ezt a pillanatot, azt a tökéletességet, amit minden nap rejt magában.

Nem kell és nem szabad túl görcsösen keresni a lehetőségeket. Épp úgy, mint mikor meglátsz egy szivárványt amikor esik az eső, de a nap is ott bújkál a közelben, épp úgy adódnak ezek a lehetőségek is, csak nyitott szemmel kell, hogy járj.

Ébredj vidáman, és keresd meg a számodra oly fontos pillanatokat, ne ereszd el, őrizd meg a szívedben, és a kellő időben add át ezt a csodás varázst a gyermekeidnek, a szeretteidnek, oszd meg velük az érzést, ami semmivel fel nem cserélhető. Legyen egy jó napod, és találd meg a csodát! :)

A természetes egyszerűség a lelke mindennek. Hiába is szeretnénk ügyes-bajos dolgainkat jobb szemben feltüntetni, mint amilyenek azok a valóságban, be kell, hogy lássuk, csak ha a problémánk gyökeréig "leásunk", akkor vesszük észre, mindent a természetes egyszerűség irányít. Így van ez mindennel, amihez csak fogunk életünkben. Ezért is kell arra törekednünk, hogy minél jobban megismerjük mivel is van dolgunk, ha problémás ügyekről van szó. Mindig meg kell keresni a legegyszerűbb megoldást, darabokra kell szedni a megoldandó feladat egészét. Ez egy kicsit túl bonyolultnak tűnhet, pedig valójában csak arról van szó, hogy meg kell találjuk a lehető legegyszerűbb és a lehető legtermészetesebb alternatívát, akármilyen stresszes állapotba is kerültünk éppen.

Mint ahogy a képen lévő rózsa is pompázik a saját egyszerű és természetes mivoltában, hasonlóképpen nekünk is az ilyen megjelenésre kell törekednünk. Életünk sokszor összevisszaságba torkollik, azt sem tudjuk, hol áll a fejünk. Ilyenkor álljunk meg, gondoljuk át, hogy melyik az a legegyszerűbb megoldás, ami kivisz minket a bonyodalomból. Hiába próbálunk nagy terveket szőni, problémamegoldó képleteket gyártani, ha az orrunk előtt van a megoldás, csak valamilyen oknál fogva még nem vettük észre. Gondoljunk mindig erre a képen lévő rózsára, ha a természetes egyszerűséget keressük életünkben. A természet mindig elkápráztat a maga sajátos stílusával, érdemes tanulni tőle. 

Ha ma reggel éppen egy gordiuszi csomót szeretnél kibogozni, mert úgy alakult a tegnapi napod, hogy nem értél a problémás ügyeid végére, gondolj mindig a legegyszerűbb, a legtermészetesebb megoldásra, arra, ami talán még álmodban sem jött elő.

Ébredj szeretettel, jókedvvel, és meglátod, ha elengeded magadtól a sok gyötrelmes gondodat, elő fog tűnni az élet legtisztább és legcsodálatosabb megoldása, neked csak annyi a dolgod, hogy figyelembe veszed a lehető legkézenfekvő megoldást. Legyen egy csodálatos napod a mai, és törekedj ma minél jobban arra, hogy életed részévé teszed ezt a természetes egyszerűséget. Ha sikerül ezt megvalósítanod, a problémák maguktól gördülnek el az utadból. Pillanatok alatt megoldódik minden bajod, és egy csodás napnak nézel elébe. :) 

Csodás reggelt kívánok neked. :) Remélem, hogy jól ébredsz, és velem tartasz egy kis ideig. Meghívlak egy csésze kávéra, vagy esetleg egy teára, kedved szerint. Ébredj frissen, és nyugodtan nyújtózz egyet, gondold át mi is vár rád ma. Ha most még úgy érzed, nem tökéletes az életed, gondolj mindig arra, hogy életünk nagyrészt a jó szokások kialakításán múlik. Hogy elérjünk valamit, gyakran és többször is meg kell tenni ugyanazt a dolgot, ami így egy idő múlva beépül a mi kis rendszerünkbe, és rutinosan, gyakorlottan tudjuk venni az előttünk lévő akadályokat. Törekedj mindig arra, hogy a belőled kisugárzó jóságot mindig át tudd adni a társaidnak.

Ha mindig megtesszük azt amit mi helyesnek vélünk, nem sokat hibázhatunk, alakítsunk ki egy olyan stílust az életünkben, hogy csupa jó dolgok szerepeljenek benne. Tilos most a panaszkodás, a társunkat hibáztató gondolatok sokasága, tilos haragudni, de szabad minden szépet és jót cselekedni. Ha egyre csak gyakorolod a jó szokások kialakítását, idővel olyan közel érzed majd magadhoz ezeket a cselekedeteket, mintha mindig is veled lettek volna.

Gyarapítsd a jót, a kedveset, a szépet, a tökéleteset. :) Van, mikor több időt kell erre szánnod, de az eredmény mindig önmagáért beszél, mindig megéri bevállalni, hogy kihozzuk magunkból a lehető legtökéletesebb énünket. Tégy egy próbát. Tegyél ma csak olyan dolgokat, amit jóérzéssel teszel, amiről tudod, hogy a szeretteidnek is örömére lesz, és tegyél ma kizárólag olyan dolgokat, aminek örülsz, és aminek társaid is örülni fognak. Lehet, hogy kezdetben kicsit nehezebben megy ez a "feladat", de mire lemegy a nap, sok-sok élménnyel leszel gazdagabb, és meglátod, hogy szokásoddá válik a jó, a szép, a tökéletes keresése, és megvalósítása. Ezt a gyakorlatot minden nap elvégezhetjük, s egy idő múlva átalakul az életünk, és befolyással tudunk lenni mások érzelmeire is, főleg ha mindig a lehető legoptimistábban és a lehető legkedvesebben igyekszünk. Hidd el, hogy idővel szokásoddá válik a jó, eltűnnek a rossz gondolatok, minden napod olyan lehet, amilyennek te szeretnéd, hogy legyen. :)

Nem szoktam fent lenni, mikor az óraátállítás van, szeretem átaludni az ingyen kapott órát. Most mégis örülök, mert írhatok, van egy lyukas órám, azaz nyertem egy órát a mai nappal. Most volt még csak két óra, és újrakezdődik a nap. Még a gimiben, amikor lyukas óránk volt, vagy helyettesítettek, szerettük mi is kivonni magunkat a forgalomból, alig figyeltünk rá, mit is mond a tanár, szinte mindenki csinálhatta, amit akart. Fel lehetett készülni a következő óra röpdolgozatára, vagy éppen leveleztünk egymás közt, volt, aki meg sem jelent az órán. Azért nem voltunk olyan rossz osztály, összetartottunk, és mindenben benne voltunk, ha az iskoláról volt szó.

Sajnos sokat felejtettem a régi szép időkből, de jószívvel gondolok mindig a gimis éveimre. Az azelőtti éveim főleg tanulással töltöttem, meg játszottunk a lányokkal, fiúkkal szabadidőnkben. Most már ezerrel a gyógyulásom felé koncentrálok, feledem, hogy voltak rosszabb éveim, mindent alárendelek az öngyógyításnak. Én ebben hiszek. Hogy meg tudjuk gyógyítani önmagunkat. Kicsit tehetünk is arról, ha megbetegszünk, nem vigyáztunk eléggé magunkra.

Élj a pillanat varázsának. Éld át, hogy nyertél egy órát. Ilyen is ritkán van egy évben. Milyen hosszú, és milyen rövid tud lenni hatvan perc. Minden nézőpont kérdése. Ha unatkozunk, bizony elfáradhatunk egy nyomasztó óra alatt. De ha tartalmasan töltjük ki az ajándék órát, akár fordulópontot is jelenthet életünkben. Épp az előző bejegyzésben fogadtam meg, hogy nem engedek semmiféle rossz érzésnek, és uralkodom az érzéseimen.

Legyen a mai napod pihenőnap, értékeld át az életed, változtass ott, ahol kell, hogy egy kiegyensúlyozott életet élhess ezután. Vasárnap van, tiszteljük meg ezt a napot azzal, hogy megadjuk neki a méltóságát, örüljünk, hogy új napra virradtunk, és tegyünk meg mindent, amit szívünk szerint szeretnénk. Te is tudsz varázsolni lyukas órát magadnak, csak légy türelmes, figyelj minden lépésedre, figyeld néha az ajándékba kapott perceket, amik gyorsan összeadódnak, így okoznak neked kellemes meglepetést. :)

Hányszor kiáltottam a semmibe ezt a mondatot. 30 éve vagyok beteg. Voltak nagyon rossz fázisaim, amikor azt hittem, hogy tényleg nem érem meg a másnapot. Hányszor mondtam, kérdeztem, hogy - miért pont én? miért engem gyötör ez a számomra rettenetes érzés? mit vétettem, hogy ennyit kell küszködnöm az életben? - Sok napom, hetem, hónapom ment rá, hogy egy-egy rosszabb periódust valahogyan túléljek. Főleg régebben, míg fiatalabb voltam, nehezebben tudtam leküzdeni a kínzó feszültséget, azt, hogy úgy dobog a szívem, mintha ki akarna ugrani a helyéből. Azóta csak egészséges akarok lenni. De nagyon.

Azt hiszem, hogy az egyik online tanfolyamon jegyeztem fel a következő mondatot: - "Ha valamit nem érsz el, akkor addig változtasd a viselkedésedet, amíg el nem éred a célodat!" - És még egy gondolat innen: - Folyton ugyanazt tenni egész életünkben - rettentő unalmas dolog! A változatosság a fejlődés kulcsa."

Ne is próbálkozzunk azzal, hogy társainkat próbáljuk átalakítani, mert kudarcba fog fulladni a törekvésünk. Mindenkinek megvan a maga baja, és ritkán van az, hogy be is avatnak minket ebbe. Ilyenkor nekünk kell alkalmazkodni tudni, és figyeljük magunkat, vajon sikerül-e átvennünk egyfajta ritmust, ami senki számára nem zavaró. Ha figyeled a társaidat, észreveheted, sokan magukba mélyedve mennek az utcán, gondjaikkal törődve. Lehet, hogy el sem fogadnák épp a te segítségedet, önmaguk szeretnék megoldani a gondjukat.