"az élet nem mindig habos torta..."

Szeretem a meglepetéseket, persze a jó és kellemes meglepetéseket csak. Neked is ajánlom, ha van kedved, ötleteljél, légy kreatív a gondolkodásodban is. Mondhatnánk úgyis, hogy találd ki embertársaid gondolatát, persze csak azokkal kísérletezz, akiknek kellemes meglepetést szeretnél okozni. Nem csak egyes alkalmakkor, hanem véletlenszerűen, vagy akár a nap minden pillanatában. 

Olykor nagyon tudunk ragaszkodni valamihez, vagy valakihez. Ha valakihez túlzottan ragaszkodsz, nem tudsz megfelelően elbúcsúzni tőle, ha épp elmegy valahová. El kell tudni búcsúzni. Ez szabály, legalább olyan szabály, minthogy - ne menj el otthonról haraggal. Ha szeretsz valakit, de nagyon magadhoz láncolod, nagyon ragaszkodsz ahhoz, hogy mindig csak vele legyél, rosszul is alakulhat esetleg. Ha viszont minden embernek megadod a szabadságát, és ezt bármikor, bármilyen körülmények között meg tudod tenni, hidd el, hogy könnyebben jönnek vissza hozzád.

Van, mikor hirtelen ébredek fel, és ez rányomja a bélyegét az egész napromra. Ilyenkor fogok mindent a frontérzékenységre, vagy bármire, ami éppen akkor történt velem. Tipikus esete annak, hogy vagy azért van rossz kedvem, mert melegem van, vagy azért mert fázom. Ilyenkor nehezen kezdem el a napot, tologatom a feladatokat egymás után. Erre egy gyógyír van: - a bejegyzés címe.

Sokszor túlbonyolítjuk a teendőinket, ebből sokszor káosz alakulhat ki. Nem csak a feladatainkat bonyolítjuk túl, hanem egész életritmusunkat, nem tudjuk mit mikor csináljunk.  Most is egy könyvet ajánlok figyelmedbe, ami egyszerűbbé teheti életedet. Az író: Leo Babauta, a könyv címe: A kevesebb ereje.  Idézek belőle: 

A pénz visszaáramlik hozzád, ha tudsz adakozó lenni, mégpedig többszörösen. Ez már számtalanszor bebizonyosodott, gondolom volt neked is hasonló tapasztalatod. Ha azt szeretnéd, hogy több pénzed legyen, ne légy fukar, bármennyi pénzzel gazdálkodsz is. Kevésből is lehet úgy élni, hogy ne zavarja a mindennapjaidat az, hogy drágaság van körülötted, és látod, hogy egyesek csak szórják a pénzt, mert van miből, nekik telik. Sose légy irigy ilyenkor, neked is lehet sok pénzed, ha szeretnéd, és ésszel, jól gazdálkodsz vele.

Mindenkivel előfordult már, hogy nem úgy cselekedett, ahogy azt elképzelte. Megbocsájtható dolog, mert emberből vagyunk, tévedünk olykor. Viszont ha egyetértünk azzal, hogy "mindennek mindenhez köze van, a hatás ellenhatást vált ki", akkor lehetséges, hogy újragondoljuk tettünket, és igyekszünk kijavítani.

Olyan szokásokra, rendszerességre gondolok, amik mindig állandóak, sosem változtatsz majd rajtuk, vagyis egyfajta rutint kell bevinned az életedbe. Már írtam egy régebbi bejegyzésben, de nem árt feleleveníteni a 10-15 perces szabályt, meglátod, hogy egyszerű, és hasznos lesz idővel, ha jól tudod alkalmazni.

A világ fejlődik, s vele együtt mi is változunk. Sok mindent tanulunk életünk során, de van, hogy elfelejtjük tovább is adni tudásunkat. Pedig minden korosztálynak, minden generációnak szüksége van arra, hogy ők is fejlődjenek, változzanak a világgal együtt, (sőt!), megelőzve azt. Elmondok egy esetet, ami számomra nagyon elgondolkodtató, hogy miért is teszem olykor, amit teszek.

Sajnos panaszkodok másnak sokszor, mintha attól megoldódna az én problémám. Őszintén bevallva, ilyenkor mindig segítségért kiáltok, mert nem boldogulok egyedül. Már gondolkoztam többet, vajon mi váltja ki, hogy egy kicsit sajnáltatom magam. Vágyom talán, hogy törődjenek velem? Nagyon nehéz leszoknom erről a problémámról, de "dolgozom rajta", hogy tudjam magamban tartani a fájdalmam, tudjak tűrni, és tudjam egyedül megoldani ami éppen bánt.