"az élet nem mindig habos torta..."

Ha a halak nem tehetik meg a címben írt szavakat, akkor mi pedig végképp nem. Szükségünk van egymásra, ezt el kell ismernünk. Van, aki próbál egyedül előre jutni, de végül kudarcot vall, mert csak magára gondol, a partnerére nem. Ennek csak rossz vége lehet. Meg kell tudnunk szokni a másik ember…

Nekem a címben írt mondat bizony nem mindig megy úgy, ahogy én szeretném. Szerintem sokan vagyunk ezzel így, nem mindig sikerül a társunkat a jó és rossz tulajdonságaival együtt elfogadni.

Erősen kívánnod kell, hogy a problémád megoldódjék! A problémát úgy tudod leküzdeni, ha vággyá teszed, vagyis olyan szenvedélyesen kell kívánnod, hogy a problémád megoldódjék, mintha attól függne az életed. Amit el tudsz képzelni, azt el is tudod érni, az biztos. Ezt már többen bebizonyították.

Voltál már mélyponton? Nagyon valószínű, hogy sokan közülünk már megtapasztalták ezt a rossz érzést. Fel tudunk-e állni a padlóról ilyenkor, vagy búnak eresztjük a fejünket, és magunkba roskadunk-e? Nyilván fel kéne tudnunk kapaszkodni a mélypontról, de hogy ez hogyan sikerül, és ráadásul milyen…

Minden elvész, amit nem adunk. Az életünk ajándék, ezért jól kell tudni gazdálkodni vele. Megtanulhatod helyesen megítélni a dolgokat, és arra koncentrálnod, ami igazán fontos az életben.

Nekem ez nem megy mindig. Túlzottan panaszkodós voltam ahhoz, hogy észrevegyem, nem csak körülöttem forog a világ. Nincs mindenkinek mindig ideje arra, hogy az én problémámmal foglalkozzon.

Sokan vannak, akik úgy hiszik, az élet örök robot, más emberek kiszolgálása. Erre azután jó sok időt elpazarolnak morfondírozással, önmaguk marcangolásával, mert saját magukra nem jut idejük. Fáradtan esnek ágynak este, nincs senkihez egy kedves szavuk az örökös aggodalmaskodástól.

Ezért nem szabad elkeserednünk, ha valami gond, baj az utunkba kerül. A probléma ugye "adja magát" azzal, hogy mindig belebotlunk, de a megoldások is ott vannak az orrunk előtt, ha kicsit is belemélyedünk a keresésbe.

Nem könnyű belekezdeni valami újba, ha nem vagyunk jó formában. Én a folytonos halogató típusúak táborába tartozom. „Majd holnap megteszem!” ezt vagy azt, ami rám van bízva. Így nem lehet előrébb jutni.

Másképp fogalmazva:- van olyan dolog, amit csak azon az egy napon tehetsz meg. Próbáltál már kibújni feladatok elől? Bevallom, én megtettem, és még ma is kísértést érzek, hogy ilyet tegyek.