Annyi idő kell, amennyire szükséged van. Nem szabad sajnálni az időt a regenerálódásra a mai rohanó hétköznapokban. Sőt! Van, aki még a pihenőnapokat is átalakítja hétköznapokká. Nem csoda, hogy azután jön a kimerültség, az otthoni vagy a munkahelyi összezördülések, veszekedések.
Ezért néha kényszeríteni kell magunkat, hogy kapcsolódjunk ki, keressünk magunknak örömet okozó elfoglaltságokat. Azt lehetne gondolni, hogy- óh, az könnyű, mi sem egyszerűbb ennél:- „indítsuk jól a napunkat, töltsük együtt az időt szeretteinkkel, legyünk jókedvűek, olvasgassunk vagy focizzunk, sportoljunk, vagy éppen csak lazsáljunk egy jót.” Mégis akkor miért esik áldozatul a stressznek vagy a munkamániának vagy a totális kimerültségnek oly sok ember? Azért szerintem, mert nem piheni ki a nap fáradalmait, így már másnap reggel rosszul ébred, emiatt rosszul is fog teljesíteni. Később, ha még rosszabb napja van, beindul egyfajta láncreakció, és nincs megállás a lejtőn.
A sikeres könyvek szerzői azt tanácsolják, hogy a pihenő napokat is előre meg kell tervezni. Lehet, hogy mégis csak kell az ember lányának vagy az ember fiának, a „8 óra munka, 8 óra pihenés, 8 óra szórakozás.” Osszuk be így a napjainkat. Mindenkinek 24 óra áll a rendelkezésére egy nap, de nem mindegy, hogyan használjuk ki.
Utolsó kommentek