Nincs kifogás, nincs semmiféle nyafogás vagy kibúvó, mert amikor eljön az idő, bizony hogy menni kell, cselekedni, vagy éppenséggel maradni kell tudni ott, ahol épp vagyunk. Ez az, ami olyan nehéz. Nehéz-e egyáltalán vagy csak kényelmetlen, nem tudom. Viszont az utamat, amit a sors kijelölt nekem, végig kell tudnom járni. Hogy mi kell ehhez? Csakis egyedül én. És a bennem lévő jó, a bennem lévő igazság, hit, a bennem lévő akarat és lelkiismeret, az, hogy ne nézzek vissza sohasem, mindig csak előretekintve haladjak.
Nem titok ugye, most egy hatalmas válságot élek meg. Csak szavakból, a hangulatingadozásokból láthatod, hogy tényleg így van. Régen volt már, mikor az összetört szívem lassan gyógyulni kezdett, és elhatároztam, végig megyek ezen az úton, amit a sors kijelölt számomra. El kellett döntenem, mi az ami számít az életemben, s van-e valami vagy vannak-e valakik, akik miatt érdemes kitartanom a sok visszazuhanás ellenére is.
Hogyha mélyponton vagyok, nem érdekel semmi, csak a pillanatnyi hév ragad magával. Ilyenkor jobb ha senki nincs a közelemben, mert az önző énem kerekedik felül, és nem számít semmi más, minthogy kiadjam a mérgem magamból. Hogy miért vagyok ilyen "mérges"? - Nem vagyok mérges, csak előtérbe kerülnek olyan semminek látszó, mégis nagy port kavaró események vagy tények, amik nem engedik, hogy józanul gondolkodjam. De mint mindenkinek, nekem is el kell, el kellett döntenem, vajon vállalom-e az ezzel járó plusz feszültséget, le tudok-e higgadni annyira egy feszült helyzet után, hogy később újult erővel folytassam az én kis utamat. Érdemes-e erre a kis időre még küzdeni valamiért? Lesz-e még, vagy volt-e már olyan élethelyzet, ami miatt mégis maradok a színen, s játszom tovább az én vállalt szerepemet az életben?
Hallgasd meg a dalt, ami még sokszor föltűnik majd az én utam során. Lehet-e élni sokáig összetört szívvel? Hogyan lehet meggyógyítani ezt az összetört szívet, és hogyan lehet boldog életet élni így, mikor majdnem mindig ugyanabba az akadályba botlok. Igen, lehet, és kell is új célokat keresni, s találni. Meg kell tanulni élvezni a küzdést magát! -ami sokszor fájdalmas, és sokszor kell hozzá a befelé fordulás, a türelem, a kitartás, és a magány. Keresni kell mindig olyan alkalmakat, ahol, és amikor át tudom értékelni a pillanatnyi helyzetemet, és bizony meg kell tudni találni azt a kínálkozó lehetőséget, amit megragadva ki tudok mászni majd a mély gödörből mindig.
Te hogyan éled meg a mindennapokat, amikor tudod, hogy menni kell, de mégsem tudsz elindulni magadtól?
Vissza kell tudnunk fordulni még olyan biztosnak vélt helyzetből is, mikor azt hisszük, hogy minden nyerő lap a mi kezünkben van, s azt hisszük, nem veszíthetünk. Nincs olyan, hogy már nem veszthetsz el semmit az életedben. Amit eddig éltél, az számít, - s ezt jól az eszünkbe kellene vésnünk. Keresd te is az alkalmakat, hogy egyedül lehess, s amikor már csak a gondolataiddal tudsz foglalkozni, áldozd rá az idődet, annyit amennyi szükséges, hogy kiderítsd mi az ami számít az életedben. Legyen meg benned a kedvesség mindig, s vele együtt a jóindulat, s a jóindulat mellett bizony ott van a jóság is, amit, amiket nem szabad elveszítenünk ha nehéz és embert próbáló feladatokat kell megoldanunk.
Légy bátor, és légy merész! De mindig legyél olyan, ha kell, tudd vállalni a saját utadat egyedül.
Küldök egy dalt neked, hogy szép napra ébredj ha kinyitod a szemed, s boldogan vállald a kihívásokat az életedben. :)
De van egy ráadásdal is ám, csak neked! :)
Baby Can I hold you... - Tracy Chapman
Utolsó kommentek