Mikor zűrzavarosak a gondolataim, a sok könyvben alkalmazott módszert vetem be én is először. Három kérdést kell tisztázni: 1.) - Mi a legrosszabb, ami történhet? - 2.) - El tudom-e fogadni ezt a legrosszabb helyzetet? - 3.) - Tudok-e tenni valamit az ügy érdekében? (itt cselekedni kell már gyakorlatilag). Amit tudok tenni, minél hamarabb tegyem is meg. Azonban nekem nem szokott elég lenni ez a módszer, további kisegítő kérdéseket kell gyártanom magamnak.
Lehet, hogy nem is kérdések, inkább magyarázatok, megnyugtatások arra, hogy lehet önbizalmam minden helyzetben. - 4.) Mi rosszat tudna tenni nekem bárki is a jelenlegi helyzetemben? - 5.) - Majd holnap aggodalmaskodom, most nincs elég időm rá. - 6.) - Van-e segítségem, vagy tudok-e segítség nélkül is boldogulni? - 7.) - Milyen erőforrásaim vannak, amit máris bevethetek, hogy megoldjam a problémámat? (ezeket nem árt bármikor összegyűjteni).
Vegyük sorban a kérdéseket. 1.- általában nem olyan nagy a baj, mint ahogy én azt képzelni szoktam, de mindenképpen kell az akarás, hogy el tudjuk fogadni a legrosszabbat, ami történhet éppen. 2.- ha elfogadtuk a legrosszabbat, ami történhet, már félig-meddig nyugodtak is lehetünk (lesz ami lesz, mi készen állunk a fogadására). 3.- ha kigondoltuk, hogy mit tudunk tenni ilyen rossz helyzetben, mindenképpen el kell kezdeni dolgozni az ügyön. Ha lefoglaljuk magunkat, már nem is olyan rémísztő a helyzetünk.
4.- nincs a világon olyan ember, aki ártani tudna nekem, hiszen nekem is van beleszólásom a dolgaimba. 5.- ez a legkedvesebb megerősítő mondatom, Pató Pál úr mintájára találtam ki, - ej, ráérünk arra még! - vagyis elhalasztom az aggodalmaskodás időpontját kb. egy nappal, amikor több időm lesz rá. Mostanában bejön ez a stratégia, próbáld ki. Csináld a dolgod, és gondolj arra, hogy holnap délután 5-től 6-ig csak aggodalmaskodni fogsz. Csak akkor, de akkor aztán teljes erőbedobással. (általában addig megoldódik a stresszes helyzet, nincs szükség a másnapi izgulásra). 6.- ha van segítségem, máris igénybe kell venni, és ha nincs segítségem, akkor mit tudok én hozzátenni magamtól ahhoz, hogy én legyek a nyerő. 7.- tudom magamról, hogy többre vagyok képes, mint azt sokszor gondolom magamról, így nem lesz nehéz összegyűjteni pár olyan jó tulajdonságot, szokást, ami megkönnyíti a dolgomat.
Ha ki kell választani, hogy melyik stratégia válna be, mindenképpen az 5-ös számúra szavazok, vagyis gondolj mindig arra, hogy nincs még itt az ideje az aggodalmaskodásnak, tereld el a figyelmedet másra. Olyan szép az életünk, hogy minden pillanatban meg kell tudni találnunk, hogy mi tud felvidítani minket. Gondolj mindig Pató Pál úrra, és mondd mindig magadban, hogy - ej, ráérünk még aggodalmaskodni! Most azért is azzal foglalkozom, hogy pl. kitakarítom a lakást helyette, vagy leviszem a kutyust sétálni, vagy átmegyek beszélgetni egy jót a barátnőmmel.
Persze számtalan lehetőség közül választhatunk, ha éppen zavart helyzetben vagyunk. A lényeg, ne adjuk meg magunkat! Mi irányítsunk, ne minket irányítsanak.
Küldök egy dalt neked, hallgasd szeretettel. :)
Utolsó kommentek