"Mi a boldogság titka? Mitől leszünk mi, emberek, elégedettek az életünkkel?" - olvashatod Csíkszentmihályi Mihály - Az öröm művészete című könyvének hátoldalán. (Flow a mindennapokban)
"...a boldogtalanság fő oka, hogy az emberek többsége a mindennapok során egyáltalán nem foglalkozik és nem is vesz tudomást érzelmeiről." ... "...a probléma megoldásának kulcsa az lehet, ha olyan változó kihívások elé állítjuk magunkat, amelyek magas fokú tudást és különböző képességek alkalmazását várják el tőlünk. Tévézés helyett sportolhatunk, olvashatunk, zongorázhatunk. A rutinmunkát is próbáljuk meg értelmessé, fontossá tenni, és tanuljuk meg az elmélyülés, a teljes belefeledkezés örömét."
Jobban és tartalmasabban nem is lehetett volna megfogalmazni ennek a könyvnek a tartalmát. Flow a mindennapokban - ez az alcíme a könyvnek. Vajon elérhetjük-e ezt az állapotot, és ha igen, mit kell ezért tennünk? Mindenki szeretné, ha olyan euforikus állapotban érezhetné magát, amikor semmilyen más zavaró tényező nem akadályozza meg abban, amit csinál. És amit csinál, azt olyan élvezettel teszi, hogy nem is lehet ebből az állapotból kizökkenteni. Teljes átéléssel és olyan örömmel végzi a munkáját vagy bármilyen tevékenységét, hogy szinte észre sem veszi, hogyan repül az idő. Vajon hogyan tanulhatjuk meg ezt a teljes belefeledkezés örömét? Lehet, hogy először olyan tevékenységeket kellene többször végeznünk, amiket szeretünk, amiket szívvel-lélekkel végzünk, és minden idegszálunkkal arra összpontosítunk, amibe épp belekezdtünk. Először csak azt vesszük észre, hogy jó érzés kerít hatalmába, majd ki tudjuk zárni a külvilág zaját, nem zavar semmi abban, hogy elmélyüljünk a tennivalónkban. Később vesszük csak észre, hogy már nem is akarjuk abbahagyni azt a tevékenységet, amit éppen csinálunk, teljesen belefeledkezünk a munkánkba, a hobbinkba, a játékunkba, magával ragad a szenvedély. És szinte örökké ebben az állapotban szeretnénk maradni. Ha ilyenkor megzavarnak minket, zavarodottan nézünk körül, és nem értjük, hogyan is zökkenhettünk ki az előbbi örömteljes érzésből. Vagyis sok minden függ az érzelmeinktől, attól, hogyan viszonyulunk ahhoz, amit épp tennünk kell, vagy tenni akarunk. Ha át tudjuk adni magunkat egy olyan érzésnek, ami magával ragad, és csak erre figyelünk (sőt, nem is kell figyelnünk), akkor valószínű, hogy közel kerülhetünk a flow állapotához. Nagyon jó érzés ez, és nagyon kevésszer éljük át sajnos teljes valóságában.
Nagyon jó kis könyvet ajánlok neked, érdemes elkezdeni olvasni, mert jobban és tisztábban van megfogalmazva benne, hogy hogyan telnek a hétköznapjaink, és mit tehetünk azért, hogy hasznosabban, élvezetesebben éljünk. Mindenképpen a fő célunk az legyen, hogy találjunk rá a flow élményére, és ez azért lehet jó célunk, mert a flow élmény bármilyen tevékenység közben létrejöhet. És szerencsére létre is jön, át is éljük, érezzük is azt a megfoghatatlan örömöt, amikor már abba sem akarjuk hagyni azt a tevékenységet, amit éppen csinálunk. :)
Utolsó kommentek