"az élet nem mindig habos torta..."

Ahhoz, hogy jól érezzük magunkat a bőrünkben, jó ha sikerélmények érnek minket, jó ha eredményesek tudunk lenni minden nap. Vagy legalábbis nagyon sokszor kell hogy érjen minket olyan élmény, ami megörvendezteti a lelkünket. Azt viszont el kell ismernünk, hogy a sikerért néha eléggé meg kell…

Sikerünket sokszor az határozza meg, hogy mennyire tudunk figyelni bármire is. Ha a figyelmünk szétszórt, nem tudunk észrevenni olyan dolgokat, amik pedig jelentőséggel vannak az életünk további részére. Tehát a kulcsszó a = figyelem.

Nem tudok kibújni a bőrömből, és rendre évről évre újévi fogadalmat teszek. Volt idő, mikor mindig ugyanazok az ígéretek ismételték egymást, hiszen vajmi keveset tudtam megvalósítani abból, amit beterveztem magamnak.

Ha őszintén megszerettél valakit, őrizd meg őt a szívedben mindörökké. Valamiért a szívedbe zártad őt, lehet, hogy a cselekedeteiért, lehet, hogy a hozzád fűződő szavaiért, gondolataiért szeretted meg, valami olyan csodát tett veled, amit nem találsz meg minden nap, hiába is keresnéd.

Angyalok járják most az utcákat, keresik, kutatják, hol mire van épp szükség, hol segíthetnek minél hamarabb. Mindnyájan angyalok vagyunk, a szívünk is egyre jobban kinyílik, mint egy virág.

Nincs senki, akit ne varázsolna el a közeledő ünnep. Az a várakozás, ami megelőzi az ajándékozást, az ünnepi ebéd és vacsora körüli igyekezetet, az ünnepi forgatagot az utcákon. A szívünk megtelik jósággal, öröm járja át a lelkünket, és minden gondolatunk a szeretteink körül forognak.

Van úgy, hogy nagyon beleéljük magunkat egy helyzetbe, és mindenáron meg szeretnénk valósítani, szeretnénk, ha valami nagyon is úgy történne ahogy azt mi akarjuk. Ragaszkodunk bizonyos tárgyakhoz is, amiktől nagyon nehezen tudunk csak megválni.

Nagyon sok veszély fenyeget minket napunk során, mégis ezeket le tudjuk győzni, mert elég felkészültek vagyunk. Mégis van valami, amikor is akaratlanul is megsérthetünk valakit. Nagyon nehéz ilyenkor a szívünk, mert semmilyen ártó szándék nem vezetett minket, mégis galibát okoztunk.

Vagy mégsem? Ki tudja? Mindenkinek egyformán megadatik a szabadság, a fejlődés lehetősége, a változás esélye, tulajdonképpen mindenki azt tehet, amit épp szeretne. Igaz, vannak kötelezettségeink, de ha jól igazgatjuk az életünket, szabadidőnkben mindenkinek kijár a nyugalom, az öröm, a vidámság, a…

Amikor jól megy a sorunk, hajlamosak vagyunk csak a saját örömünkkel foglalkozni. Ez addig rendben is van, amíg a társaink kárára nem megy. Ne legyünk eltelve önmagunkkal, figyeljünk arra is, hogy mindezt az örömöt, amiben részünk van most, azt honnan kaptuk, kiknek van benne jórészt szerepe.