Van, amikor hatalmas dolog elé állít a jó sorsunk. De lehet, hogy épp mi választjuk a nehezebb utat. Mindkét esetben jól összeszedettnek kell lennünk, hogy mi kerüljünk ki győztesen végül. A fenti idézet (Paul Hauck) is csupán annyit szeretne közölni velünk, hogy lépésenként haladjunk a kitűzött célunk felé.
Mindig egy lépést tegyünk meg, azután még egy lépést, és még egyet. A kapkodásunknak még sosem volt jó vége. Amikor elhatározod, hogy most valami nagyot alkotsz, biztosan közbejön valamilyen gubanc. Erre az esélyünk szinte 100%. Biztosan belefutunk előre nem látott akadályokba, nem tudunk mindent "halálbiztosan" megtervezni. Ilyenkor rögtönöznünk kell, hirtelen kell tudnunk dönteni, hogy mit is tegyünk. Ha mindig lépésenként haladunk előre, kisebb eséllyel futunk bele olyan nem várt nehézségekbe, amik igencsak gondolkodóba ejtenek. Moldova György írta, hogy - "Az élet azért a legnagyobb dráma, mert minden tragédia után tovább kell folytatni." - Nincs sok választásunk. Vagy feladunk valamit, ha nem bírjuk erővel vagy megyünk tovább és megküzdünk az éppen előttünk lévő sárkánnyal.
Vagyis a megtanulandó lecke épp az, hogy ne hamarkodjunk el semmit. A kudarcot, ha esetleg ez bekövetkezik, nem mindenki tudja egyformán feldolgozni. Sokan elég nehezen viselik ezt el. De épp ez a lényeg, hogy elkerüljük a kudarcokat. Ehhez viszont elég felkészültnek kell lennünk. Felkészültek pedig úgy tudunk lenni, ha folyamatosan képezzük magunkat, gyakorolunk, tanulunk, hogy meglegyen a kellő tudásunk az esetleges összecsapásokhoz, a harcokhoz.
Olvasok most egy könyvet, P. Szabó István - Egyél rendesen! című könyvét. Ő írja, hogy belülről nézve minden sokkal bonyolultabb, mint azt gondolnánk. Természetesen a fogyni vágyásról is ír, és ezzel kapcsolatban jegyezte meg, hogy nagyon egyszerűnek tűnik kívülről az, hogy most ne vegyünk pl. egy falatot sem már a szánkba, mert különben hízni fogunk, de a bensőnkben egészen másképp dolgozzuk ezt fel. Nagy harc a diétázás is. Legalább olyan nagy harc, mint egy nagy sorscsapás, még akkor is, ha mi idéztük elő a túlsúlyunkat. Végeláthatatlan küszködésnek, szélmalomharcnak tűnik sokszor. De aki belevág, és végig is viszi a diétáját, a végén örömmel konstatálja majd visszagondolva, hogy nem is volt olyan nagyon vészes dolog. De ehhez nagyon - nagyon sok akadályt le kell győzni. Szóval csak ügyesen! Lépésről lépésre haladjunk.
Hallgass meg egy dalt, hallgasd szívesen. :)
Utolsó kommentek