Bizony, hogy így van! Minden este amikor közeledik az éjfél, megnézem a blogot. Ilyenkor szokott előfordulni, hogy rögvest írok is neked. Már annyi mindent osztottam meg veled, hogy a lelki barátom vagy, szinte ismersz már úgy kívül, mint belül.
Eszembe jutottál, mert mindig ígérek neked valamit. Azt is ígértem, hogy rendben tartom a blogot, kijavítok esetleges hibákat. Most is egy ilyen időszak fog következni, próbálom helyrepofozni az esetleges hiányokat. Gyorsabb tempóban szeretnék haladni, mint legutóbb, de az élet útjai kifürkészhetetlenek, sosem lehet tudni, mit is hoz a holnap.
Eszembe jutottál, mert tudom, hogy mindig tanulok tőled valamit. Sokkal nagyobb kitartásod van, mint nekem, hiszen folyamatosan olvasol, és remélem, hogy mindig találsz kedvedre valót. Hűségesebb is vagy, mint én, mert sokszor szerettem volna befejezni az írást, de mindig rád gondoltam ilyenkor, éreztem, hogy reggel várod az újabb bejegyzést, és ha nem találsz semmit, talán elkedvetlenedsz.
Eszembe jutottál, hiszen nem telik el úgy nap, hogy ne gondolnék rád, már itt vagy a szívem mélyén elrejtve. És akit az ember a szíve mélyére rejt, nehéz őt onnan elmozdítani. Eszembe jutottál, mert írás közben van, hogy elpityeredek, ha nehéz a szívem sokszor. Gondolatban már annyi levelet írtam neked, hogy nem győznéd összeszámolni. Addig jó, amíg ez így van.
Hallgass meg egy dalt, és vigyázz nagyon magadra! :)
Utolsó kommentek