Mi a csuda van velünk? Miért ellenkezünk a józan észnek és miért csináljuk a totális ellentétjét, mint ami a feladatunk lenne? Belénk bújt a kisördög? Lehet, hogy így van, de sok esetben tudnánk parancsolni magunknak, ha igyekeznénk erre.
Nem az a baj, hogy nincs kedvünk belekezdeni az aktuálisan soron levő feladatunkba, inkább ott kell keresni a választ, hogy lehet, túl fáradtak vagyunk már, kimerültünk. Ha reggel kezdesz bele valamibe, valószínűleg lesz elég jókedved a kezdéshez. Friss vagy és teli vagy életerővel. Kialudtad magad, és az energiaszinted is magas. Terveid is vannak a napod folyamán. Ilyenkor nincs is semmi baj, mert szépen végzel mindennel, amit beterveztél magadnak. Csak ha közbejön valami, akkor borulhat a menetrend és kénytelen vagy mással is foglalkozni. Ilyenkor lehet, hogy dacból vagy mérgelődésből nem azt teszed, amit tenned kellene, hanem pont az ellenkezőjét. Úgy gondolod, hogy megérdemled, hogy olyan napod legyen, amilyet elterveztél még tegnap vagy ma reggel. De a sors kifürkészhetetlen, és akadályokat gördít elénk. Vajon hogyan tudsz mégis jól kijönni ebből a helyzetből?
Ha jól tudsz improvizálni, ha rögtön tudsz váltani egy másik stílusra, könnyebb dolgod van, hiszen épp ez kell ahhoz, hogy a megfordult világodat helyrebillentsed. Akkor vagyunk próbára téve, ha olyankor jönnek be váratlan feladatok, amikor már az erőnk fogyatkozik és szeretnénk már pihenni. Ha ilyenkor van szükség még plusz erőre, jó, ha tudunk honnan meríteni. Ha jó formában tartod magad nap mint nap, elképzelhetetlen, hogy kudarcot vallj, a tartalék energiád a szolgálatodra siet. Ezért is jó, ha törődünk önmagunk ápolásával naponta. Reggel egy frissítő futás vagy torna, délután egy pihentető szunyókálás, este egy rövid meditáció mind hozzátartozik ahhoz, hogy egész nap bírjuk a tempót. Ki is kell szellőztetni a fejünket. Ha sétálunk, válasszunk mindig más útvonalat a sétához és gyönyörködjünk a tájban, üljünk le egy közeli padra, és nézzünk körül. Ha törődünk a lelkünk ápolásával is, nem fogunk egykönnyen megfutamodni a feladatok elől. Ha viszont kénytelenek vagyunk belefogni olyan váratlanul elénk táruló feladatokba, amik nem tűrnek halasztást, kicsit össze kell szorítani a fogunkat és úgy gondolni rá, mintha része lenne a napi tervünknek. Így nem fogunk mást csinálni, mint azt, ami épp a feladatunk. Ha lassabban is megy így a munka, de készen leszünk vele és boldogok leszünk, amiért nem hátráltunk meg.
Mindig lesznek olyan helyzetek, amiket pl. a perc tizedrésze alatt kell megoldani, döntéseket kell hoznunk olyan fontos kérdésekről, amik a saját fejlődésünket szolgálják. Ha jól felkészültek vagyunk, és alaposan átgondoljuk mit is kell tenni az ügy érdekében, gondtalanabbul jutunk a feladatok végére.
Küldök neked egy dalt, hallgasd szeretettel. :)
Utolsó kommentek