Nincs olyan hatalom, ami meg tudná akadályozni, amit meg szeretnénk tenni. Ha a jó szándék vezérel minden utadon, s kísérője a bölcsesség, a fegyelem, a figyelem, bármit megtehetsz, nincs akadály a számodra.
Tervünk van bőven, de figyelted-e már valamikor, hogy vajon mit tudtál kamatoztatni belőlük? Elérted-e azt, amit szerettél volna vagy csak megközelítetted? Ha figyelembe vesszük mennyi nap áll előttünk pl. egy hónapban, megközelítőleg meg tudjuk becsülni, hogy elegendőek-e a rövid vagy közepes távú céljainkhoz. Most csak azért írok sokat a célokról, mert nagyon belecsöppentem életmódváltásom közepébe, és kritikus az a helyzet, ahol épp tartok. Mindig visszazuhanok a kezdetekhez. Ezért is győzködöm magam.
Amikor valamit elhatározol és meg szeretnéd valósítani, rettentő nagy önbizalom és rettentő nagy lelkesedés kíséri ezt az elhatározást. Olyan boldogok vagyunk ilyenkor, szinte látjuk lelki szemeink előtt ahogy megvalósul. És így is kell éreznünk, mert különben nem érne semmit az egész. Át tudnánk ölelni az egész világot, olyan nagy örömérzés van bennünk. Bele is kezdünk a nagy haditervünk megvalósításába. Tesszük, amit tennünk kell, és ahogyan gondoljuk, úgy is fog alakulni minden napunk. Telnek-múlnak a napok, eltelik egy hét, egészen jól megy minden, hiszen még a körülmények is mellénk állnak. Csakhogy! Valami történik hirtelen. Valami, ami felborít mindent. Teljesen mindegy mi volt az, olyan sok figyelmet tulajdonítottunk neki, ami elvette a kedvünket az eredeti tervünktől. Kész csapás! Oda lett hirtelen minden, amit addig felépítettünk magunknak, sok-sok nap küzdelme. Én azt mondom, hogy ha van valami (bármi), ami képes felfordítani a célunkhoz vezető utat, akkor az külön figyelmet érdemel, de csak addig, amíg semlegesítjük a káros szándékát. Nem szabad több időt áldozni rá, nem szabad, hogy elvegye a többi figyelmünket a legfontosabbtól, amire szeretnénk minden gondolatunkat összpontosítani. Ez fontos mozzanat a tervünk megvalósításánál.
Ha képes voltál egy hétig vagy még tovább a terveddel foglalkozni, ne engedd meg, hogy bármi felborítsa a további lépéseket! Értékeld át, hogy miért inogtál meg egy pillanatra, és folytasd onnan, ahol megakadtál. Hagyd magad mögött azt, ami megzavart, kerüld ki, ne gondolj rá még akkor sem, ha ez nagyobb erőfeszítést követel meg tőled. Kicsit erőszakosan, de vissza kell találni oda, ahol a folyamatosság megszakadt. Meg kell keresni az okot (persze könnyű mondani), ami miatt most keservesen rosszul érzed magad, ami elvette a kedved az egésztől. Mindig meg kell keresni az okát annak, ami másfelé térít eredeti szándékunktól. Ezért írtam az elején, hogy nincs az a hatalom, ami meg tudná akadályozni, hogy mit tegyünk meg. Te vagy a parancsnok. Te vagy a gondolataid és a tetteid fő vezére. Csak te irányítasz és csak te tudod a helyes mederbe terelni az életutadat. Gondolj mindig erre, amikor valami fel akarja borítani az aznapi vagy a közeli terveidet. Légy résen mindig, mert sok apró mozzanat van, ami bezavarhat a folyamatosságba, de a döntés is mindig a te kezedben lesz, és ez a fontos. :)
Hallgass meg egy dalt, s pihenj jót! :)
Utolsó kommentek