"Készíts képeket, nevess sokat, és szeress úgy, mintha soha nem fájna semmi sem, mert minden hatvan másodperccel, amit szomorúsággal töltesz, egypercnyi boldogságot veszítesz el, amit sosem kapsz már vissza!" (Andy Biersack)
Olvastam nagyon-nagyon régen egy könyvet, azt hiszem, az a címe, hogy - Két nap az élet. Egy fiú és egy lány megismerkedik, szereti egymást, de szinte nincs idejük szeretni egymást, mert háború van, az élet egymás mellé sodorta őket, és csak két nap jut a szerelemre. Így suhan el az élet mellettünk. Észre sem vesszük, hogyan múlnak a másodpercek, csak azt látjuk, hogy repül az idő, és mi még alig éltünk valamit.
Szeress minden egyes lélegzetvételeddel, "...szeress úgy, mintha soha nem fájna semmi sem,..." - milyen szép idézet! :) Elveszíthetjük azt, akit a legjobban szerettünk, mert nem vettük észre, hogy most kell szeretni, most kell mindent odaadni magunkból. Sokszor kerülünk olyan helyzetbe, hogy észre sem vesszük, hogy a szerelem itt van a közelünkben, csak a szemünket kellene jobban kinyitni egy kicsit.
Mindenki volt már szerelmes, aki találkozott valakivel, akire már ha csak ránézett, remegni kezdett az egész teste, majd kiugrott a szíve a helyéből, és azt sem tudta hirtelen, hogy fiú vagy lány. Nem engedjük sokszor meg, hogy szeressenek bennünket, túl távol tartjuk magunkat, s visszariadunk az első ilyen lehetőségtől. De amilyen gyorsan múlik az idő, olyan gyorsan vesszük majd észre, hogy valamit kihagytunk az életünkből, amit nem lett volna szabad, ami maga a szerelem volt, az, hogy engedhettük volna, hogy igazán szeressenek minket. De már késő, az idő nem vár meg minket, nekünk kell lépést tartani vele, sőt, elébe kell mennünk.
Hatvan másodperc az élet. Lehetne írni egy ilyen könyvet is, ami arról szólna, mint amit a fenti idézetben olvashatsz, elkerüljük a boldogságunkat, mert nem nevetünk eleget, nem készítünk képeket, nem engedjük meg másoknak, hogy szerethessenek minket. Hatvan másodperc alatt elveszítheted életed értelmét, a szerelmedet, elmehetsz olyan lehetőségek mellett, amit csak egyszer kínál föl az élet neked. S a végén sírni fogsz, mert megharagszol az időre, ami elrabolta a legszebb érzést a szívedből. "Szeress úgy, mintha soha nem fájna semmi sem...", mert ha csak a fájdalmadra tudsz figyelni, elsuhan melletted a lehetőség az igazi nagy szerelemre.
Olvasd sokszor a fenti idézetet, írd le magadnak, hogy tudd, minden másodperc elrabol valamit az életedből, ha nem tudod észrevenni a pillanatban rejlő érzéseket.
Hallgass meg egy dalt, és minden percet használj arra, hogy szeretni tudjál valakit. :)
Utolsó kommentek