Azt hiszem úgy van, hogy sokszor bújunk a betegségünk mögé. Nem merünk szembenézni a valósággal. Azt hisszük, hogy a betegség valamilyen ördögtől való dolog, valaki más okozta nekünk, mi nem tehetünk róla. Nagyrészt az életmódunk befolyásolja, ennek köszönhetjük, hogy egészségben vagy betegségekkel éljük-e az életünket.
Az életmódunkon tudnánk változtatni, de nem mindig sikerül. Az elhatározás bennünk van, de az akaraterőnk kevés hozzá. Hogyan szerezzünk akaraterőt, kitartást az életmódunk megváltoztatásához? Lehet, ez a téma inkább a fogyiblogba való, de szerintem itt is jó ha szólunk erről. Az életünket sok minden befolyásolja, és az, hogy a sok információból és ingerből mi mit veszünk át a magunk részére, az viszont egyesegyedül rajtunk múlik. Ezt szerintem már mindenki tudja, aki valaha próbált életmódot váltani. Az kevésbé tudatos előttünk, hogy miért is adjuk fel ezt az elhatározásunkat, mi az, ami miatt nincs elég kitartásunk? Ezen jó ha elgondolkodunk minden nap. Keressük meg erre a választ, a megoldást.
Sok tényező befolyásolhatja, hogy egy napod jó vagy rossz legyen. És az egészségünk is ettől függ, hogy mikor hogyan is érezzük magunkat, mikor tudunk helyesen és helytelenül gondolkodni. Amikor jó napod van, sokkal könnyebb kitartanod, mint máskor. Ez ugye automatikusan következik abból, hogy jó kedved van, örülsz mindennek és ebből kifolyólag olyan jó döntéseket tudsz hozni, amik pozitív irányba viszik az életed szekerét. Tehát a nagy harci feladat az lenne, hogy elérjük, mindennap jól és kellemesen érezzük magunkat a bőrünkben. Hogyan is lehet ezt elérni? És itt már jönnek a jól megszokott mondatok, hogy - aludd ki magad rendesen, ne idegesítsd fel magad feleslegesen, élj józanul, mindig tudd a mértéket -, mert ezekben a mondatokban benne rejlik a megoldás is. Ezt tudjuk, ezeket tudjuk, már a könyökünkön jön ki, annyiszor hallottuk, és mégsem teszünk úgy, hogy megfogadjuk ezeket a tanácsokat. Ez nem puszta ellenszegülés valamivel szemben, egyszerűen a nap végére jócskán elfogy az akaraterőnk, ezt napközben bőven el is használtuk. A napunk elején még van energiánk, de ez folyamatosan csökken és ha nem tudjuk pótolni, akkor kimerülünk és fuccs az akaraterőnknek a nap végére. Ilyenkor szoktunk bűnözni, rosszul étkezni, mást csinálni, mint amit kéne.
De hogyan tudnánk pótolni az energiánkat? Igen! Ha betartanánk a jótanácsokat és azt tennénk, amire a szervezetünknek szüksége van. Az egyik fogyis könyvben olvastam a következőket: eddig azt ettem, amit szerettem, ez ide vezetett, most már úgy étkezem, amire a szervezetemnek szüksége van, hogy ne legyek még betegebb. - Az idézet nem pontos, de a lényegét érted, azt hiszem.
Szóval maradjunk még egy kicsit ott, hogy miért is nem tartjuk be a jótanácsokat, amik már a könyökünkön jönnek ki? El vagyunk tévedve! (ezt még egyszer leírom: - el vagyunk tévedve!). Azt hisszük, hogy a szervezetünk egy olyan működőképes jó valami, amit nem kell folyamatosan ellenőrizni. Pedig épp az ellenkezője igaz. Sok mindent kibír a szervezetünk, de egy ponton kénytelen feladni önmagát, ha eléggé önpusztító életmódot folytatunk. Úgyhogy itt van a kutya elásva, hogy nem becsüljük meg önmagunkat, a testünket, és ezért betegség a "jutalmunk". Lehetne más is a jutalmunk, ha mindig időben felfigyelnénk a vészjósló jelekre és tennénk is ez ügyben, hogy egészségben, boldogságban és jólétben élhessünk. Megtaláltuk tehát arra a választ, hogy miért nincs kitartásunk. Azért, mert nem törődünk önmagunkkal eleget. Nem törődünk az alvásunkkal, nem törődünk a veszekedésekkel, az idegeskedésekkel, nem élünk józan tiszta életet, nem tartjuk a mértéket semmiben sem. Így nincs mit csodálkozni, ha betegek leszünk. Fel van adva a lecke rendesen, és ha jó tanulók vagyunk, akkor mindennap megcsináljuk a házi feladatunkat, mindig azt, ami arra a napra épp ki van szabva. Csak ekkor lesz elég erőnk az igazi életmódváltáshoz, szerintem.
Hallgass meg egy dalt, s gondold végig mindezt, így van-e vagy sem, ahogy én ezt leírtam neked most? :)
Utolsó kommentek