El sem hiszem, most gondoltam csak utána, hogy az idén júniusban lesz tíz éves ez a blog. :) Szupppiii! :) Nagyon örülök ennek, ilyen kitartó még semmiben sem voltam, még ha megszakításokkal is, de írom a blogot és ez már így marad, amíg a világ világ! :)
Úgyhogy most örömködök egy kicsit, és azon gondolkodom, vajon mi is érdekel téged, miről szeretnél olvasni ebben a blogban? Arra jutottam, hogy szerintem minden érdekel téged, csak élvezetes legyen, jó legyen olvasni és örömmel töltsön el, és nem utolsósorban még hasznos is lehet a számodra. Sok mindenen gondolkodunk egy nap. Azt hiszem úgy rémlik, azt olvastam, hogy három másodpercig sem tudunk gondolkodás nélkül élni, létezni. Néha csakúgy cikáznak ezek a gondolatok a fejünkben, alig tudjuk követni őket. Van ugye a belső hangunk, amire mindig is jó ha támaszkodunk. Szinte beszélgetünk magunkkal, úgy érezzük, hogy meg tudunk oldani vitás kérdéseket magunkban, elmerengünk sokszor, hogy milyen csodálatos világban élünk, és meg is kérdezzük magunkat, vajon mi célból születtünk, mi az életünk értelme? Sok-sok gondolattal találkozunk egy nap, ami egy kicsit sem hagy nyugodni minket, mindig van miről álmodoznunk, mindig van kire gondolnunk, és mindig tudjuk, hogy mit is fogunk csinálni a következő pillanatban. Ez a belső hangunk a megérzésünk, olyasmi, mint az intuíciónk, tulajdonképpen mindig megtárgyaljuk magunkkal az elmúlt percek eseményeit, és döntéseket is hozunk a jövőt vagy éppen a mostani pillanatot illetően. Hogy jó döntések szülessenek, ahhoz az kell, hogy biztosak legyünk a tudásunkban, bízzunk magunkban, és el is higgyük, hogy képesek vagyunk a megvalósításukra. A belső hangod mindig szépen elbeszélget veled, nem hagy neked fél másodpercnyi szünetet sem, mindig van mondanivalója a számodra, mindig van, amit meg kell beszélnetek egymással. Jól van ez így, mert így felejthetjük el a minket ért sérelmeinket is, meg tudunk másoknak bocsájtani, és mindig születik egy-egy új ötlet a fejünkben, ami a megvalósulásra törekszik.
Sok mindenről írtam már neked ezalatt a közel tíz év alatt. És még mennyi mindent nem mondtam el! Azt már tudod, hogy egy kicsit szeleburdi természetem van, nagyon tudok függeni az érzelmeimtől, és szeretem a vidámságot, a jókedvet, szeretem a természetet, a virágokat és mindent, ami el tudja bűvölni a szívemet és a lelkemet. Szeretem, ha boldog vagyok és madarat lehet velem fogatni, ha a nyári szellő lágyan megcirógatja az arcomat. Sok mindent szeretek és jóval kevesebb van, amit nem szeretek, de erről inkább most ne is beszéljünk. Beszéljünk inkább arról, hogy milyen jó is, ha jókedvűen indítjuk el a napunkat, mert ez meghatározza a további életünket. Amikor jókedvű vagy, nem érdekelnek bosszantó dolgok, nem törődsz semmi mással, csak azzal, hogy minél tovább érezhesd ezt a jókedvet, és ez általában épp olyan ragadós, mint a nevetés, az öröm, és társaik. Amikor sikerül jól indítani a napodat, nem törődsz vele, hogy épp hétfő van, amit szinte mindenki utál, inkább törődsz azzal, hogy hogyan is töltsd el ezt a nagyszerű napodat. Néha gondolkozz el azon, hogy muszáj időnként szabadságra küldened a szürkeállományodat, hogy pihenjen, ne ragadjon le bosszús érzelmeknél, okos dolgok jussanak csak az eszedbe, olyan okos dolgok, amikért megéri fáradozni, amikért megéri élni, amikért megéri felkelni reggel az ágyból. Legyél kellően ötletes, mindig beszéld meg magaddal, hogy mit is fogsz tenni a következő pillanatban, de engedj néha a hirtelen gondolatoknak is, amik eléd hozzák azokat a lehetőségeket, amiket jó ha kihasználsz.
"Amit szivedbe rejtesz,
szemednek tárd ki azt;
amit szemeddel sejtesz,
sziveddel várd ki azt."
(József Attila)
Hallgass meg egy dalt, és érezd magad jól minden percben! :)
Utolsó kommentek