Tíz éve kezdtem bele az írásba, a kezelőorvosom tanácsára, és meg kell hogy mondjam, nagyobb ajándékot nem is kaphattam volna az élettől, mint ezt, hogy kiírhatom magamból a fájdalmaimat, az örömeimet, mindent, amit csak érzek egy nap alatt. Nagy változások küszöbén állok, jó irányba fordul a betegségem, és én ezt ki is szeretném használni a javamra. Neked is, ha csak egy tanácsot adhatnék, akkor ezt adom, hogy írj, írd ki magadból te is a fájdalmaidat, az örömeidet, mindent, amit csak érzel ebben a pillanatban. Meglátod, hogy frenetikus hatása lesz! :)
Ha olvasod a blogot, láthatod, hogy ilyen, meg amolyan bejegyzések is születnek, mikor mi jut az eszembe, azt mind megosztom veled, és ha hiszed, ha nem, olyan jó hatással van ez rám, hogy el sem tudom szavakkal mondani. Gyötrődtem sokat, de már nem gyötrődöm. Sírtam sokat, de már nem sírok. Sok minden fájt az életemben, de már nem fáj semmim, senkire nem vagyok irigy, és mindenkit el tudok fogadni olyannak, amilyen a stílusa, és ez nálam nagy szó, mert nem volt ez így, szinte pálfordulásnak is lehet nevezni azt, ami történik velem. Sokszor olvastam vissza azt, amit írtam neked (magamnak is), mert egyrészt elfelejtettem azt a sok mindent amit megosztottam veled, másrészt meg tanultam azokból a hibákból én is, amikről írtam neked, és már bízom benne, hogy még egyszer nem futok bele ugyanabba a hibába. Azt írja Woody Allen vicces formában, hogy: - "Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta." -, ezen mindig jót mosolygok, és úgy vélem, hogy tökéletesen fejezi ki azt az életszemléletet, ahogyan éltem korábban az életemet. Most már szerencsére mindig jókedvem van, vidám vagyok, és nagyon frissen ébredek fel reggelente, amikor kinyitom a szememet. És ezt az írásnak köszönhetem főleg, mert beszéddel nem lettem volna képes ezt a sok mindent elmondani, amit itt leírtam neked ebben a blogban. Szóval, te is kezdj el írni, ha valami nyomasztja a szíved vagy éppen repdesel a boldogságtól, de az írás kifejezetten jó ha letargiában vagy éppen, vagy nem találod a helyedet most a világban. Azt hiszem, hogy lehet, senki sem hiszi el ezt nekem, amit próbálok átadni most neked, de én tudom, hogy amikor írok, az milyen felszabadultságot hoz el a számomra, és nem marad bennem semmilyen feszültség vagy morcos hangulat, ha volt előtte ilyen énbennem. Én sem egyik pillanatról a másikra változtam át egy vidám és felszabadult nővé, nagyon sokat olvastam, nagyon sokat keseregtem is, de volt olyan is, amikor jobban éreztem magam. És ezekbe a jobb pillanatokba kapaszkodtam bele mindig. Érdekelt, hogy mitől változik meg a hangulatom egyik pillanatról a másikra jó vagy éppen a rossz irányba. Kutakodtam utána, és a jó tapasztalatokat mind összegyűjtöttem magamnak, amihez mindig tudtam fordulni. Nem csak ide írok a blogba, hanem én is írok naplót, mindent írok, amire csak van időm. Persze nem egész nap csak írok, mert akkor másból sem állna az életem, de sort kerítek arra, hogy egy szép és jó idézetet lejegyezzek magamnak, vagy leírjam, hogy pont most mit is érzek és azt miért is érzem úgy ahogy. Eleinte lehet, úgy tűnik, hogy az írás sok időt elrabol tőlünk, de ez nincs így, mindig csak annyit írj le, amennyire időd van és amit feltétlen le szeretnél írni magadnak magadról. Írhatsz másról is, nem muszáj magadról írni, olyan sok minden van, ami megérdemli, hogy tollat ragadjunk, hogy nem lehet kérdés, hogy igenis jegyezzük le a magunk számára azt, ami foglalkoztatja éppen a kicsi szívünket. Ez a bejegyzés ugye másról nem is szól, csupáncsak arról, hogy ragadj tollat és fogalmazd meg a gondolataidat, de nem akarom annyiszor ismételni magamat, ezért hogy ne legyen túl hosszú a bejegyzés, most gyorsan küldök is egy jó kis dalt neked, mert azt már írtam korábban neked, hogy a dalok is formálják az egyéniségünket, főleg, ha elég fogékonyak is vagyunk rájuk. Hallgasd sok szeretettel a következő dalt, és este vegyél elő egy jegyzetfüzetet és egy tollat és kezdd el írni életed naplóját! Nincs is más dolgod, mint kiírni magadból a fájdalmaidat és az örömeidet, úgyhogy írj, és írj, és írj, amíg csak meg nem unod! (de ilyen nem fog előfordulni, azt garantálom!) :)
Itt van az ígért dal, hallgasd vidáman! :)
Utolsó kommentek