Korán ébredtem, négy órakor, de ez nálam szinte mindennapos, szeretem a reggeleket, a kora reggeli órák nyugalmát. Olyan sok mindenre tudod ezt a pár órát felhasználni mondjuk hét óráig, hogy el sem tudod képzelni. Három óra énidő, három óra nyugi, nincs rohanás, nincsenek külső zajok sem, amik beszűrődnének, csak a csend van és a nyugalom. Szükségünk van erre a nyugalomra mielőtt beindul a nap, mert sosem lehet tudni mi vár ránk a mai nap folyamán.
Olvastam egy idézetet, ami így szól: - "Az igazán boldog napok mindig váratlanul bukkannak fel." (David Nicholls) -, és elgondolkodtam rajta. Próbáltam visszaidézni olyan emlékeket, amikor tényleg villámcsapásszerűen, hirtelen változott meg valami az életemben. Volt ilyen sok, épp egy éve is ilyesmi történt velem, akkor, amikor a sírógörcs kerülgetett, de erről már írtam korábban. Tényleg így van, ahogy mondja az idézett mondat is, szinte fenekestül felfordul veled a világ. Történik valami, bevállalsz valamit, amit addig még nem tettél meg, és lám, megtörténik a csoda, teljesen átalakulsz úgy kívül, mint belül. Ha próbálod elkapni a pillanatot, nem megy. Nem megy, mert erőlködsz, hogy jól érezd magad, de mégsem sikerül. De egyszercsak varázsütésszerűen bevállalsz valamit. Gondolod, hogy eddig sem történt semmi különös, most sem fog, de most másképp alakulnak a dolgok, mint hitted, és más megvilágításba kerül minden, mint amit eddig tapasztaltál. Olyasmi történik veled, amire nem is számítottál, még álmodban sem gondoltál hasonlóra. És repdesel a boldogságtól, mert minden más lett, mindent máshogy nézel már, észreveszel dolgokat, amik eddig elkerülték a figyelmedet, és elkezdesz tényleg jobban figyelni mindenre, ami csak körülvesz téged. Valami megváltozott. Valami másképp alakult mint te gondoltad, de jó értelemben véve, és nem győzöl csodálkozni, hogy mitől történt minden így, ahogy megtörtént. Talán a sors rendelte így, talán az angyalkáid segítettek neked, hogy jobb színben lásd a világot, nem tudom, de azt tudom, hogy nagyon jó érzés, mert legbelül változol át, legbelül formálódsz és legbelül érzed azokat a csodákat, amikkel az életed elkápráztat. Csak azért írom le ezt neked, mert érdemes korán felébredni és ilyesmin gondolkodni. Visszaidézed a szép dolgokat, amikkel csak találkoztál eddig, elmerengsz egy kicsit, gondolkodsz, hogy no, akkor most mit is csinálj, hogy több ilyennel találkozzál? Nem kell semmit sem tenned, önmagadtól fogsz rájönni, hogy ezek az apró csodák itt settenkednek körülötted, csak nem mind tud kiforrni, nem mind tud megvalósulni, mert ideges vagy, vagy mérges vagy valamiért, és ezzel megakadályozod, hogy a közeledbe férkőzhessen bármi vagy bárki is. De ha nyugodtan kezded a napodat, sokkal több ilyen csoda tud megvalósulni, és talán még észre is tudod venni őket egy óvatlan pillanatban, hogy gyorsan elkapd és megtartsd magadnak. Szóval, csak jól tartsd nyitva a szemed, és nézz körül a közeledben, mert olyan csodákkal találkozhatsz, amik nem mindennapiak, de lehet, épp elmész mellettük. Erről olvashatsz befejezésül, olvasd szeretettel:
"Lásd, szimatold a csodát,
ott, ahol éppen van.
Mindig a közelben van.
Legtöbbször oly közel, annyira
a kezed ügyében, hogy egy
életen át eszedbe sem jut
kinyújtani utána a kezed."
(Márai Sándor)
Küldök egy jó kis dalt neked mára, hallgasd kedvedre! :)
Utolsó kommentek