"az élet nem mindig habos torta..."

Csalós, ravasz kérdés. Először is biztos, hogy helyre kell hozni az életedet? Ha igen, akkor pedig azt hiszem, mindenki saját maga dönti el, hogyan is teszi ezt. Azért nem árt mégis foglalkozni ezzel a kérdéssel.

Én az érzelmek hatása alatt cselekszem szinte mindig. Most kezdek csak rájönni, hogy ez nem biztos, hogy olyan nagy hátrány a számomra. Eddig mindig úgy voltam vele, hogy amit érzek, az rossz, mert sokszor tévútra visz. Lehet, hogy ez is igaz, sőt, biztosan, de az éremnek mindig két oldala van és csak most kezdek rájönni arra, hogy az érzelmeimet tudom a magam hasznára is fordítani.

Gondoltál-e most nyáron rá, hogy szerelembe essél? Persze csak akkor, ha nem vagy még nyakig benne! Mert azt tudnod kell, hogyha egyszer nagyot dobban a szíved, az lehet épp az első jele annak, hogy épp szerelembe készülsz esni. Ez alól nagyon nehezen függetlenítheted magad, de nem is kell, mert épp ez a lényege, hogy meg szeretnénk-e találni az igazit ezen a nyáron vagy sem?

Akármennyire is búskomor vagy, ha valamiért elkezdesz mosolyogni, eltűnik az arcodról az összes haragos ránc, és a kedved is egyszerre jobb lesz. Aki csak meglát téged, örülni fog, mert látja rajtad, hogy kiegyensúlyozott vagy, könnyedén veszed az akadályokat.

Hát, én most nagyon elhatároztam magam. Mégpedig azért, hogy kinyomozzam, milyen állapotban is vagyok, hogy szolgál az egészségem. Elhatároztam, hogy szűrőprogramokra fogok járni. Ez nem is olyan egyszerű, mint azt én gondolnám.

Ha józanul gondolkodunk, fel tudjuk mérni, hogy mikor van itt az ideje a változtatásnak. Fel tudjuk mérni, mik azok a dolgok, amik leginkább zavarnak az életünkben és szükségét érezzük a változtatásnak. Valamint teszünk is azért, hogy mindez megvalósulhasson.

Korán ébredtem, nem engedek ma a lustaságnak, bár ilyenkor, vasárnap azt hiszem mindenki megteheti egy kicsit. Ébredj jókedvűen és sok-sok vidám perced legyen ma is!

Mindig is szerettem volna megtanulni a gépírást és a gyorsírást. Talán volt is rá lehetőségem, csak én nem vettem észre. Ugyanígy, nagyon szerettem volna megtanulni autót vezetni. Fel sem tűnt, hogy 17-18 éves koromban a gimistársaim mind sorra iratkoztak be a tanfolyamokra. Mindig úgy voltam vele, ha nincs autóm, akkor nincs szükségem arra sem, hogy tudjak autót vezetni.

Látod, a képen is van egy jó barátja a padon ülő lánynak, ami épp a bringája, amivel bejárhatja azt a tájat, amit épp elképzel magának. Nem csak konkrét személyek társaságában érezhetjük jól magunkat, önmagunkban is nagyon jól elvagyunk időnként és boldogság járja át a szívünket. Egy-egy tárgy is lehet olyan fontos az életünkben, hogy amikor velünk vannak, nem érezzük magunkat egyedül. Ilyen például ez a bringa is.

Már ajánlottam neked az egyik bejegyzésben Sarkadi Kriszta honlapját, az Igazából szerelem címűt. Most ismét megteszem, mert nagyon megéri.