Minden napunk megérdemli, hogy törődjünk vele, beleadjunk mindent, ami a bensőnkben van. Csodás reggelt kívánok neked, ébredj vidáman, és tartsd meg a jókedvedet egész napra. Minden napoddal törődnöd kell, legyen az akármilyen szürkének ígérkező hétköznap. Több van benned mindig, mint azt első látásra gondolnád magadban, tegyél csuda dogokat ma is, és meglátod, a környezeted is felveszi ezt a ritmust.
Mindig csodálom az örök mosolygós embereket, azokat, akik szinte félvállról veszik a sorscsapásokat, és lehet, hogy nekik van igazuk. Nem jó mindennek a rossz oldalát nézni. Pedig általában ilyenek vagyunk. Túl pesszimistán állunk az életünk eseményeihez. Mindenben legtöbbször inkább vesszük észre a negatívat, minthogy elhesegetnénk magunk környékéről a rossz beidegződéseinket.
A bejegyzés címét Béres Alexandrától vettem, Ő mondta egy interjúban a Fanny magazin egy tavalyi számában. Az interjú még a januári nagy fogadalmak idején készült, erről is kérdezték Alexandrát. Ő így válaszolt:
Jól haladok az életmódváltás elején, azt hiszem, meg szeretném mutatni most magamnak (és másoknak is), hogy képes vagyok változtatni a hozzáállásomon. Már fogytam is jó pár kilót, de a hangsúly mégis azon van, hogy sok mindent meg tudjak változtatni magamon és magam körül.
Nagyon nehéz mindig egyensúlyt teremteni az életünkben. Az első számú feladat, hogy először csak magaddal törődj. Csak ha önmagaddal rendben vagy, akkor tudsz másoknak is segíteni.
Minden perc után jöhet egy még jobb perc. Minden nap után jöhet egy még jobb nap. Mi vagyunk az alkotók, akik megteremtjük életünk csodálatosabbnál csodálatosabb napjait. Rajtunk múlik, hogy egy napból mit hozunk ki. Van, hogy eltervezzük, mit is fogunk csinálni aznap. De közbejön valami és felborítja a tervünket. Ilyenkor vajon mit teszünk? Hagyjuk, hogy a napunk tönkremenjen, vagy előszedjük minden erőnket, és folytatjuk onnan, ahol épp megrekedtünk?
Sok mindenen rágódunk, pedig előbb vagy utóbb rájövünk, hogy minden viszonylagos. Általában a múlt eseményein szoktunk aggodalmaskodni - miért is nem történt másképp az adott helyzet? - Ami volt, az elmúlt, és soha vissza nem jön már. Erre kell gondolnunk, amikor nagyon aggaszt valami.
Sokat gondolkodom, persze inkább csak magamról, hogy vajon miért nem sikerül változnom, ha annyira szeretnék? Lehet, hogy már ez a görcsös akarás is negatív irányba viszi az életemet, az igyekezetemet. Lehet, hogy mégsincs bennem annyi igyekezet, mint amennyi vágy a cél elérésére. Lehet, hogy vannak lépések, amiket egymás után kellene csinálnom, egymás után kellene betartanom.
Ha dühösnek érzed magad, az nem történik ok nélkül. Vagy ha szomorú vagy, vagy aggódsz valamiért, az sem történik ok nélkül. Érzel valamit, és ez az érzés kialakul valamiért. Dühös vagy, mert nem úgy sikerültek a dolgaid, ahogy azt te szeretted volna. Szomorú vagy, mert épp összevesztél a legjobb barátoddal. Aggódsz, mert jön a hó vége, és vannak még befizetetlen számláid. Minden érzés kialakul valamiért.
Hallasz valamit, ami rögtön megragadja a tudatodat, és attól a perctől kezdve sosem felejted el azt a szót vagy mondatot, amit az imént hallottál. Olvasol egy könyvet, egyszercsak megragad az emlékezetedben egy szövegrész, de lehet csak egyetlen szó vagy mondattöredék, és elkezdesz gondolkodni. Vajon miért épp ez a pár szó jelent számodra mindent most, vajon miért ez a pár szó változtatná meg az életed?
Utolsó kommentek