"az élet nem mindig habos torta..."

Amikor be kellett mennem a kórházba, mindig vittem magammal Popper Péter A belső utak könyve című könyvét. A legelső oldalakat nem is tudom hányszor olvastam már el, mindig mindig újrakezdve, hiszen épp az állt bennük, amit én is felírtam magamnak a füzetembe, mikor kezdtem lejegyzetelni a számomra hasznosnak vélt mondatokat. Ez a mondat pedig az, hogy - "Ismerd meg önmagadat!".

Életmódváltásom következő állomása a sportolás helyes kialakítása. Nem nagyon akaródzott eddig mozogni semmit. Csak a vágy volt meg, igazándiból nem tettem érte semmit. Ezen a héten változtattam, és elkezdtem a sport helyes alkalmazását. Persze még csak az elején vagyok, de látványos eredményeket értem el ha a kilogrammokat nézem. Sikerült kibillentenem végre a mérleg mutatóját a jó irányba. Arra gondoltam ugyanis, hogyha nem mozgok semmit egész nap, akkor az a nap ugyanúgy eltelik, mert az idő halad, de ha mindennap egy kicsit tornázom, akkor legalább a lelkiismeretem nyugszik meg, még ha nem is fogyok.

Senki más nem kezdhet új életet rajtad kívül, ha itt az ideje. Te látod, hogy mikor van itt az idő. Neked kell megtenni az első apró lépéseket, ha azt szeretnéd, hogy megváltozzon az életed. Legtöbben úgy vagyunk vele, úgy gondoljuk, hogy változnunk kell. Vagy ha nem is kell, de ajánlatos lenne. Sok minden hívja fel a figyelmünket erre. Vagy fáradtak vagyunk a nap végén, vagy már kora reggel nem úgy ébredünk, hogy kedvünk lenne bármihez is. Ha megvan a megfelelő irányvonal, meg tudjuk tenni azt a bizonyos első lépést, ami szükséges, hogy minden napunk jó legyen.

Nincs ilyen szépen rendezett házunk, mégsem adnám semmiért, hogy ott élhetek, ahol most éppen élek. Azt hiszem, hogy ezzel te is így vagy. Az otthon melegét senki sem cserélné fel semmiért. Ide lehet visszahúzódni olyan napokon, mikor van elegendő időnk arra, hogy regenerálódjunk. Jól érezném magam a képen lévő házban is, ha mindazt rejtené, ami a szívemben lakozik. És valaki, vagy valakik számára bizonyára biztosítja is azt a meghittséget, amit csak akkor érez az ember, mikor otthon van.

Járod a magad útját. Van, mikor így egyedül, mint a képen, de van, hogy társaid is csatlakoznak hozzád. Jó, ha körülvesz egy kis csapat, mert így mindig lesz, aki figyelmeztet, ha elkóborolnál a gondolataidban. Kell néha az egyedüllét is, ilyenkor összegezhetjük, hol tartunk éppen, és milyen erőforrásokra is van még szükségünk. Minden napunk más és más. De így a jó, össze tudjuk hasonlítani egyiket a másikkal. Mindig kell, hogy legyen bennünk elég hála a mindennajainkhoz. Meg kell tudnunk becsülni a napokat, még akkor is, mikor nem kedvez nekünk. Tudjuk már, hogy a stressz nem ellenség, hanem barát is. Már régen a szívünkbe kellett, hogy fogadjuk, mert olyankor is segít, mikor épp a hajunkat tépnénk dühünkben. Ha azokat a napokat is kedvesen tudod fogadni, amelyek nem kecsegtetnek semmi jóval, ha ezeket a napokat is úgy fogadod, mint egy kedves barátot, neked lesz könnyebb megbirkózni vele.

Ha nem alszol még, gyere, elmélkedjünk, vajon miért van az, hogy függőségben éljük életünket. Vajon miért hisszük azt, hogy függünk másoktól, és miért nem merjük végigvinni a saját akaratunkat, mégha így is szeretnénk? Nem mindig a félelem az, ami visszatart ettől. Nem értékeljük kellőképpen magunkat, nincs bennünk elég önbizalom, hogy a saját éltünket élhessük. Döntsünk. Döntsük el, hogy mától ez másképp lesz.

Olvasom most A Titok című könyvet, ebben szerepel a címadó mondat. Ugye a vonzás törvényéről van szó a könyvben. Ahogy gondolkodsz, olyan eseményeket, történéseket, helyzeteket vonzol magadhoz, sőt, meg is valósulnak azok a mondatok, amikre gondolsz. Én hiszek ebben, mert már többször megtapasztaltam. Igaz, hogy inkább a rossz gondolatok voltak kezdetben a fejemben, ezért is tarthatott olyan sokáig az, hogy változzam valamit életem során.

Inkább azt kellene írnom, hogy formáljuk át életünket, alakítsunk ki jó szokásokat, mert ha nem tesszük meg, a szokásaink átformálják majd az életünket. De nincs semmi veszve még, főleg, ha nem is olyan káros szokásainkról van szó. Minden jót építsünk be a napjainkba, bárhol is vagyunk éppen. Nehéz egy rossz beidegződésünkkel felvenni a harcot. Győzedelmeskedni pedig még nehezebb.

Adjunk esélyt önmagunknak. Vegyünk vissza a tempóból és reformáljuk meg az életmódunkat. Én most épp egy ilyen változás közepén vagyok. Meg kell próbálnom egészségesen élni. Nagyon nehéz változtatni, mégis már évek óta próbálkozom. Olvasom, hogy a betegségek megelőzhetők az életmód megváltoztatásával. A megelőzés a legfontosabb. Ezen kell elgondolkodni, és cselekedni is kell a cél érdekében. Az öngyógyítás ma már elterjedt dolog szerintem, sokan alkalmaznak is különféle módszereket ezért.